A történeti kutatás egyik alapvető célja az események-folyamatok kezdetének, időtartamának pontos meghatározása. Ezt végzi a „kronológia” – időtan – mint a történettudomány egyik segédtudománya. Legyen szó emberi vagy természeti történelemről.
A „kronológia” ugyanakkor történetírói műfaj: a történések előadása szigorú időrendben. Ilyen értelemben a kronológiát a történelmi ábrázolás egyik műfajának tekintjük. A mi értelmezésünk szerint közli a történés pontos idejét, helyét és azt, hogy „akkor”, „ott” mi történt.
A Történelmi Tár segíteni szeretné a történések időbeli pontos meghatározásának újrabecsülését. Ezért is az Eseménytár közöl részben e-könyveket – tematikus kronológiai feldolgozásokat – és emellett kísérletet tesz a „vég nélküli” magyar történelmi kronológia létrehozására. (Kihasználva a digitális közlés és szerkesztés nyújtotta lehetőségeket.) Vég nélküli e kronológia, mert a szerkesztőség folyamatosan javítja-bővíti tényanyagát. Merthogy tisztában vagyunk azzal: mégoly biztosnak tűnő állításainkat is folyamatosan újra kell vizsgálnunk, okadatolását ki kell egészítenünk. Vég nélküli, mert az Időtár a magyar nemzet történelmének példáján megkísérli bemutatni: miként lehet a földi élet teljességét a történések időrendjével megragadni. Az Eseménytár szerkesztésében kiemelten számítunk kollégáink közreműködésére, javaslatokra, helyesbítésekre, kiegészítésekre.
A Magyar Történeti Kronológia támaszkodik hazai szakirodalom egészére. Összeállításának és szerkesztésének elveit a 2003-ban a História folyóiratban közzétett szerkesztői koncepció határozta meg. (Ezt alább közöljük.) A szerkesztői koncepcióban célul kitűzött, tematikájában „totális kronológiát” a rendszeres kiegészítések során, folyamatosan kívánjuk elérni.
A Magyar történeti kronológia összeállítója és szerkesztője Glatz Ferenc, olvasószerkesztője Burucs Kornélia, Pótó János. A szerkesztőbizottság: Csorba László, Gecsényi Lajos, Makk Ferenc, Molnár Antal, Pók Attila, Soós István, Szász Zoltán, Székely György, Tringli István, Zsoldos Attila. Szerzőit az adott fejezetek tartalomjegyzékénél közöljük.
A 11. Sz. Autóközlekedési Vállalat vezetése kidolgozza az önálló vállalati működés feltételeit. A Ferihegyi repülőtérre leszáll a holland KLM légitársaság repülőgépe. A Malév menetrend szerinti járatot indít Bécsbe. Megindul az első légi járat Budapest–Berlin között. Megszüntetik a Folyamrendészeti és Tengerészeti Hivatalt. Hatáskörét a Révfőkapitányság és a Magyar Tengerészeti Hivatal veszi át. A minisztertanács elfogadja a vasút villamosításának a tervét: a Budapest–Hatvan közötti pálya villamosítása után nem Miskolcig folytatják a munkálatokat, hanem a Budapest–Szolnok közötti vonalat villamosítják. Az Országos Tervhivatal a tervet ellenzi. Aláírják a magyar–román légi közlekedési megállapodást. A minisztertanács társadalmi ellenőrcsoportok létrehozását írja elő a közlekedésrendészetnek. Átadják a forgalomnak az újjáépített hatvani vasútállomást. Megalakul a Közlekedés- és Postaügyi Minisztérium Autóközlekedési Tanintézete. |