A történeti kutatás egyik alapvető célja az események-folyamatok kezdetének, időtartamának pontos meghatározása. Ezt végzi a „kronológia” – időtan – mint a történettudomány egyik segédtudománya. Legyen szó emberi vagy természeti történelemről.
A „kronológia” ugyanakkor történetírói műfaj: a történések előadása szigorú időrendben. Ilyen értelemben a kronológiát a történelmi ábrázolás egyik műfajának tekintjük. A mi értelmezésünk szerint közli a történés pontos idejét, helyét és azt, hogy „akkor”, „ott” mi történt.
A Történelmi Tár segíteni szeretné a történések időbeli pontos meghatározásának újrabecsülését. Ezért is az Eseménytár közöl részben e-könyveket – tematikus kronológiai feldolgozásokat – és emellett kísérletet tesz a „vég nélküli” magyar történelmi kronológia létrehozására. (Kihasználva a digitális közlés és szerkesztés nyújtotta lehetőségeket.) Vég nélküli e kronológia, mert a szerkesztőség folyamatosan javítja-bővíti tényanyagát. Merthogy tisztában vagyunk azzal: mégoly biztosnak tűnő állításainkat is folyamatosan újra kell vizsgálnunk, okadatolását ki kell egészítenünk. Vég nélküli, mert az Időtár a magyar nemzet történelmének példáján megkísérli bemutatni: miként lehet a földi élet teljességét a történések időrendjével megragadni. Az Eseménytár szerkesztésében kiemelten számítunk kollégáink közreműködésére, javaslatokra, helyesbítésekre, kiegészítésekre.
A Magyar Történeti Kronológia támaszkodik hazai szakirodalom egészére. Összeállításának és szerkesztésének elveit a 2003-ban a História folyóiratban közzétett szerkesztői koncepció határozta meg. (Ezt alább közöljük.) A szerkesztői koncepcióban célul kitűzött, tematikájában „totális kronológiát” a rendszeres kiegészítések során, folyamatosan kívánjuk elérni.
A Magyar történeti kronológia összeállítója és szerkesztője Glatz Ferenc, olvasószerkesztője Burucs Kornélia, Pótó János. A szerkesztőbizottság: Csorba László, Gecsényi Lajos, Makk Ferenc, Molnár Antal, Pók Attila, Soós István, Szász Zoltán, Székely György, Tringli István, Zsoldos Attila. Szerzőit az adott fejezetek tartalomjegyzékénél közöljük.
A Malév menetrend szerinti járatot indít Szófiába. A személyi használatú gépkocsik használatára jogosult személyek (pl. megyei vb-elnökök) a gépkocsit évente max. 6000–7200 km-ig nem hivatalos útra is igénybe vehetik. Szabályozzák a vasúti személy- és teherkocsik forgalmát a szocialista országok között. A közforgalmú vasúthálózat hossza 8879 km. A személyautók száma 10 092 db. A járműjavító üzemekben elkezdődik a faszekrényes személyszállító kocsik átépítése, acélvázas szekrénnyel való ellátásuk. A minisztertanács visszavonja a szeptember 1-jén bevezetett, kötelező szállítási szerződésekről szóló rendelkezését. A gépjármű-tulajdonosok évente gépjármű-felülvizsgálati jegyzőkönyvben adatszolgáltatást kötelesek nyújtani. A gépjármű felülvizsgálásáért magánszemély 20 Ft-ot fizet az Autófelügyeletnek. Hatályba lép a személy- és tehergépkocsik elosztásáról szóló minisztertanácsi rendelet. A gépjárművek tulajdonosait éves adatszolgáltatásra kötelezik járművük műszaki állapotáról. Külfölditől belföldön gépkocsit, motorkerékpárt vásárolni tilos, ill. ezeknek vásárlására devizahatósági engedély nem adható. Aláírják a magyar–nyugatnémet légi közlekedési megállapodást. |