A történeti kutatás egyik alapvető célja az események-folyamatok kezdetének, időtartamának pontos meghatározása. Ezt végzi a „kronológia” – időtan – mint a történettudomány egyik segédtudománya. Legyen szó emberi vagy természeti történelemről.
A „kronológia” ugyanakkor történetírói műfaj: a történések előadása szigorú időrendben. Ilyen értelemben a kronológiát a történelmi ábrázolás egyik műfajának tekintjük. A mi értelmezésünk szerint közli a történés pontos idejét, helyét és azt, hogy „akkor”, „ott” mi történt.
A Történelmi Tár segíteni szeretné a történések időbeli pontos meghatározásának újrabecsülését. Ezért is az Eseménytár közöl részben e-könyveket – tematikus kronológiai feldolgozásokat – és emellett kísérletet tesz a „vég nélküli” magyar történelmi kronológia létrehozására. (Kihasználva a digitális közlés és szerkesztés nyújtotta lehetőségeket.) Vég nélküli e kronológia, mert a szerkesztőség folyamatosan javítja-bővíti tényanyagát. Merthogy tisztában vagyunk azzal: mégoly biztosnak tűnő állításainkat is folyamatosan újra kell vizsgálnunk, okadatolását ki kell egészítenünk. Vég nélküli, mert az Időtár a magyar nemzet történelmének példáján megkísérli bemutatni: miként lehet a földi élet teljességét a történések időrendjével megragadni. Az Eseménytár szerkesztésében kiemelten számítunk kollégáink közreműködésére, javaslatokra, helyesbítésekre, kiegészítésekre.
A Magyar Történeti Kronológia támaszkodik hazai szakirodalom egészére. Összeállításának és szerkesztésének elveit a 2003-ban a História folyóiratban közzétett szerkesztői koncepció határozta meg. (Ezt alább közöljük.) A szerkesztői koncepcióban célul kitűzött, tematikájában „totális kronológiát” a rendszeres kiegészítések során, folyamatosan kívánjuk elérni.
A Magyar történeti kronológia összeállítója és szerkesztője Glatz Ferenc, olvasószerkesztője Burucs Kornélia, Pótó János. A szerkesztőbizottság: Csorba László, Gecsényi Lajos, Makk Ferenc, Molnár Antal, Pók Attila, Soós István, Szász Zoltán, Székely György, Tringli István, Zsoldos Attila. Szerzőit az adott fejezetek tartalomjegyzékénél közöljük.
 |  A magyar, bolgár és román közlekedési miniszterek megállapodnak az egymás közötti nemzetközi kocsiforduló időtartamában. A kocsiforduló hossza nem lehet nagyobb, mint az adott ország belső forgalmának normája. | Megszüntetik a Szolnokra kihelyezett Közlekedési Műszaki Egyetemet. A közlekedési üzemmérnököket az Építőipari Műszaki Egyetemen felállítandó közlekedési üzemmérnöki karon képezik ki. Az Építőipari Műszaki Egyetem új neve: Építőipari és Közlekedési Műszaki Egyetem. | Hatályba lép a szállítási szerződésekről szóló minisztertanácsi rendelet. Szocialista szervezetek a népgazdasági terv megvalósítására szállítási szerződéseket kötelesek kötni. A szerződés fő formája a negyedéves és éves szerződés. | Megkezdődnek a Ward–Leonard rendszerű forgó-átalakítós, Cav sorozatú villamos motorkocsik futópróbái. | Az Autó-Motor c. lap kifogásolja a „Kerékpáros leszek én” című sláger szövegét, mert a dal arra biztatja a biciklistákat, hogy a betonút közepén hajtsanak, ráadásul nem egyedül, hanem kettesben, sőt nem csupán pedálozgatva, hanem „közben csókolózzanak is egy kicsit”. A dalszöveget betiltják. | A KRESZ egyes szabályait megsértő gépjárművezetők elleni szabálysértési eljárásokkal a rendőrség foglalkozik. A kiszabható bírság felső határa 500 forint. | Megindul a forgalom az újjáépített újpesti vasúti Duna-hídon. | Üzembe helyezik a MÁV első M 424 5000 sorozatú dízel-villamos mozdonyát. | Hatályba lép az államtitoknak tekintendő adatok megállapításáról szóló minisztertanácsi rendelet. A közlekedés helyzetére, kapacitására vonatkozó országos összesítő adatok, tervek stb. államtitkot képeznek. | Új magyar–szovjet légi közlekedési megállapodást írnak alá. |