A történeti kutatás egyik alapvető célja az események-folyamatok kezdetének, időtartamának pontos meghatározása. Ezt végzi a „kronológia” – időtan – mint a történettudomány egyik segédtudománya. Legyen szó emberi vagy természeti történelemről.
A „kronológia” ugyanakkor történetírói műfaj: a történések előadása szigorú időrendben. Ilyen értelemben a kronológiát a történelmi ábrázolás egyik műfajának tekintjük. A mi értelmezésünk szerint közli a történés pontos idejét, helyét és azt, hogy „akkor”, „ott” mi történt.
A Történelmi Tár segíteni szeretné a történések időbeli pontos meghatározásának újrabecsülését. Ezért is az Eseménytár közöl részben e-könyveket – tematikus kronológiai feldolgozásokat – és emellett kísérletet tesz a „vég nélküli” magyar történelmi kronológia létrehozására. (Kihasználva a digitális közlés és szerkesztés nyújtotta lehetőségeket.) Vég nélküli e kronológia, mert a szerkesztőség folyamatosan javítja-bővíti tényanyagát. Merthogy tisztában vagyunk azzal: mégoly biztosnak tűnő állításainkat is folyamatosan újra kell vizsgálnunk, okadatolását ki kell egészítenünk. Vég nélküli, mert az Időtár a magyar nemzet történelmének példáján megkísérli bemutatni: miként lehet a földi élet teljességét a történések időrendjével megragadni. Az Eseménytár szerkesztésében kiemelten számítunk kollégáink közreműködésére, javaslatokra, helyesbítésekre, kiegészítésekre.
A Magyar Történeti Kronológia támaszkodik hazai szakirodalom egészére. Összeállításának és szerkesztésének elveit a 2003-ban a História folyóiratban közzétett szerkesztői koncepció határozta meg. (Ezt alább közöljük.) A szerkesztői koncepcióban célul kitűzött, tematikájában „totális kronológiát” a rendszeres kiegészítések során, folyamatosan kívánjuk elérni.
A Magyar történeti kronológia összeállítója és szerkesztője Glatz Ferenc, olvasószerkesztője Burucs Kornélia, Pótó János. A szerkesztőbizottság: Csorba László, Gecsényi Lajos, Makk Ferenc, Molnár Antal, Pók Attila, Soós István, Szász Zoltán, Székely György, Tringli István, Zsoldos Attila. Szerzőit az adott fejezetek tartalomjegyzékénél közöljük.
 |  Kiterjesztik a közlekedési bíróságok hatáskörét. | Elkészül a Rákos–Gödöllő közötti 28 km hosszú pálya villamosítása. | Megalakul a Mahart, a Magyar Hajózási Rt. A volt Meszhart-hajópark a vállalat új neve szerinti M.H.R.T. jelzést kap. A Duna-tengerjáró hajókat az újonnan megszervezett Magyar Duna Tengerhajózási Rt. kapja meg. | A Közlekedés- és Postaügyi Minisztérium Légi-közlekedési Főosztálya a légi közlekedés általános hatáskörű országos szerve. | Hatályba lép a személyi használatú gépkocsik igénybevételének feltételeiről szóló minisztertanácsi rendeletet. | Hatályba lép minisztertanács határozata a tanácstagok díjtalan utazásáról. | A közforgalmú vasúthálózat hossza 8873 km. Az év végén a személyautók száma 10 083 db. | Megépül a szabadszállási 12,6 méter fesztávolságú, alumínium gerendahíd. Ez Magyarországon az első, a világon a negyedik olyan híd, melynek teljes tartószerkezete könnyűfémből készül. | Hargita típusú motorvonatokat állít forgalomba a MÁV. | Megindul a forgalom az újjáépített komáromi vasúti Duna-hídon. |