A történeti kutatás egyik alapvető célja az események-folyamatok kezdetének, időtartamának pontos meghatározása. Ezt végzi a „kronológia” – időtan – mint a történettudomány egyik segédtudománya. Legyen szó emberi vagy természeti történelemről.
A „kronológia” ugyanakkor történetírói műfaj: a történések előadása szigorú időrendben. Ilyen értelemben a kronológiát a történelmi ábrázolás egyik műfajának tekintjük. A mi értelmezésünk szerint közli a történés pontos idejét, helyét és azt, hogy „akkor”, „ott” mi történt.
A Történelmi Tár segíteni szeretné a történések időbeli pontos meghatározásának újrabecsülését. Ezért is az Eseménytár közöl részben e-könyveket – tematikus kronológiai feldolgozásokat – és emellett kísérletet tesz a „vég nélküli” magyar történelmi kronológia létrehozására. (Kihasználva a digitális közlés és szerkesztés nyújtotta lehetőségeket.) Vég nélküli e kronológia, mert a szerkesztőség folyamatosan javítja-bővíti tényanyagát. Merthogy tisztában vagyunk azzal: mégoly biztosnak tűnő állításainkat is folyamatosan újra kell vizsgálnunk, okadatolását ki kell egészítenünk. Vég nélküli, mert az Időtár a magyar nemzet történelmének példáján megkísérli bemutatni: miként lehet a földi élet teljességét a történések időrendjével megragadni. Az Eseménytár szerkesztésében kiemelten számítunk kollégáink közreműködésére, javaslatokra, helyesbítésekre, kiegészítésekre.
A Magyar Történeti Kronológia támaszkodik hazai szakirodalom egészére. Összeállításának és szerkesztésének elveit a 2003-ban a História folyóiratban közzétett szerkesztői koncepció határozta meg. (Ezt alább közöljük.) A szerkesztői koncepcióban célul kitűzött, tematikájában „totális kronológiát” a rendszeres kiegészítések során, folyamatosan kívánjuk elérni.
A Magyar történeti kronológia összeállítója és szerkesztője Glatz Ferenc, olvasószerkesztője Burucs Kornélia, Pótó János. A szerkesztőbizottság: Csorba László, Gecsényi Lajos, Makk Ferenc, Molnár Antal, Pók Attila, Soós István, Szász Zoltán, Székely György, Tringli István, Zsoldos Attila. Szerzőit az adott fejezetek tartalomjegyzékénél közöljük.
Megkezdi működését a közlekedési ügyészségi osztály és a budapesti közlekedési ügyészség. A minisztertanács elrendeli a közlekedési bíróságok felállítását Budapesten, Miskolcon, Debrecenben, Szegeden, Pécsett és Szombathelyen. Felállítják a MÁV Autófuvarozási Főnökséget. Felállítják a MÁV Távközlő Főnökséget. Felállítják a MÁV Jegynyomda Főnökséget. Befejezik a Budapest-Ferencváros Keleti rendező pályaudvar építését. Megszüntetik a MÁV Jegynyomda és a MÁV Autófuvarozási Üzemi Vállalatokat, valamint a MÁV Központi Távíró- és Távbeszélő-hivatalt. A Magyar Dolgozók Pártja Politikai Bizottsága határozatot hoz a szovjet–magyar vegyes társaságok (többek között a Meszhart és a Maszovlet) megvételéről. Közületi alkalmazott ellen, ha három alkalommal nem a jogszabályoknak megfelelően használja a közületi gépkocsit, büntetőfeljelentést kell tenni. „A szocialista bérezés elvének fokozott érvényesítése érdekében” az államvasúti dolgozók fizetését rendezik – írja a MÁV Hivatalos Lapja. |