A történeti kutatás egyik alapvető célja az események-folyamatok kezdetének, időtartamának pontos meghatározása. Ezt végzi a „kronológia” – időtan – mint a történettudomány egyik segédtudománya. Legyen szó emberi vagy természeti történelemről.
A „kronológia” ugyanakkor történetírói műfaj: a történések előadása szigorú időrendben. Ilyen értelemben a kronológiát a történelmi ábrázolás egyik műfajának tekintjük. A mi értelmezésünk szerint közli a történés pontos idejét, helyét és azt, hogy „akkor”, „ott” mi történt.
A Történelmi Tár segíteni szeretné a történések időbeli pontos meghatározásának újrabecsülését. Ezért is az Eseménytár közöl részben e-könyveket – tematikus kronológiai feldolgozásokat – és emellett kísérletet tesz a „vég nélküli” magyar történelmi kronológia létrehozására. (Kihasználva a digitális közlés és szerkesztés nyújtotta lehetőségeket.) Vég nélküli e kronológia, mert a szerkesztőség folyamatosan javítja-bővíti tényanyagát. Merthogy tisztában vagyunk azzal: mégoly biztosnak tűnő állításainkat is folyamatosan újra kell vizsgálnunk, okadatolását ki kell egészítenünk. Vég nélküli, mert az Időtár a magyar nemzet történelmének példáján megkísérli bemutatni: miként lehet a földi élet teljességét a történések időrendjével megragadni. Az Eseménytár szerkesztésében kiemelten számítunk kollégáink közreműködésére, javaslatokra, helyesbítésekre, kiegészítésekre.
A Magyar Történeti Kronológia támaszkodik hazai szakirodalom egészére. Összeállításának és szerkesztésének elveit a 2003-ban a História folyóiratban közzétett szerkesztői koncepció határozta meg. (Ezt alább közöljük.) A szerkesztői koncepcióban célul kitűzött, tematikájában „totális kronológiát” a rendszeres kiegészítések során, folyamatosan kívánjuk elérni.
A Magyar történeti kronológia összeállítója és szerkesztője Glatz Ferenc, olvasószerkesztője Burucs Kornélia, Pótó János. A szerkesztőbizottság: Csorba László, Gecsényi Lajos, Makk Ferenc, Molnár Antal, Pók Attila, Soós István, Szász Zoltán, Székely György, Tringli István, Zsoldos Attila. Szerzőit az adott fejezetek tartalomjegyzékénél közöljük.
 |  A Magyar Dolgozók Pártja Politikai Bizottsága a Vasút-politikai Osztályok munkáját értékeli. Felszólítják a megyei pártbizottságokat arra, hogy azokra az ülésekre, ahol a vasúttal összefüggő kérdéseket tárgyalják, hívják meg a vasút-politikai osztályok vezetőit is. | A Budapest Városi Tanács Közlekedési Igazgatósága előterjeszti a fővárosi közlekedés 1954–1957. évi tervét. „Kétségtelenül fennáll meg nem értés a helyi közlekedéssel szemben, amikor csak a nagyvasutak országos érdekeit, nagy sebességét nézzük, azonban, úgy érezzük, a helyi közlekedés jelenlegi állapota éppen olyan súlyos politikai helyzetet jelent, mintha például az élelmezésben lenne fennakadás… Hiba volt a földalatti gyorsvasút építésére hivatkozva az útfelszíni, különösen a nagy tömegeket szállító, villamosközlekedést háttérbe szorítani, a közlekedés fejlesztését a rejtett tartalékok feltárására alapozni.” | A minisztertanács elrendeli a közlekedés rendjének fokozottabb védelmét. Pl. 6 hónapig terjedő börtönnel büntetik az ittas vezetést, ha nem működik a lábfék. 500 forint a büntetés a féktávolság be nem tartásáért, az irányjelzés elmulasztásáért. | A MÁV vezérigazgatója elrendeli, hogy a központilag fűtött helyiségekben a munkaidő alatt a hőmérséklet 18 °C-on tartandó. | A MÁV két dolgozóját – összefüggésben az 1953. március 23–24-i letartóztatásokkal – a pécsi megyei bíróság népellenes bűntettben bűnösnek találja. A vádlottak 14 hónap börtönbüntetést kapnak. | A Magyar Dolgozók Pártja Politikai Bizottsága jóváhagyja Gerő Ernőnek, a gépjárművek megkülönböztető jelzéséről szóló előterjesztését. A vezetők zavartalan és gyors közlekedését kürt és lámpa biztosítja. | A Magyar Dolgozók Pártja Politikai Bizottsága elfogadja a rögtönbíráskodás visszavonásáról szóló előterjesztést. Nem kell statáriális eljárást alkalmazni a vasutak, hajók, légi járművek szándékos megrongálása esetében. | A Magyar Dolgozók Pártja Politikai Bizottsága elfogadja a MÁV minimális szénkészletének biztosítása érdekében szükséges korlátozásokról szóló előterjesztést. December 15-től mindaddig, amíg a fűtőházi szénkészlet a 8 napos mennyiséget el nem éri, napi 500 tonna szénmegtakarítással járó áruszállítási korlátozásokat vezetnek be. Ha a szénkészlet a 6 napos tartalékot sem éri el, az áruszállítást napi 1000 tonnás szénmegtakarítással járó korlátozását rendelik el. | Megalakul az Autóközlekedési Tudományos Kutató Intézet. | Megváltozik a gépjármű-közlekedési ágazat szervezeti felépítése. A teher-gépkocsifuvarozást, személyszállítást és a vidéki taxiforgalmat irányító budapesti központok megszűnnek. A Közlekedés- és Postaügyi Minisztérium VI. Gépjármű-közlekedési Főosztálya Autóközlekedési Főigazgatósággá alakul. Felügyelete alá 9 területi igazgatóság kerül. |