A történeti kutatás egyik alapvető célja az események-folyamatok kezdetének, időtartamának pontos meghatározása. Ezt végzi a „kronológia” – időtan – mint a történettudomány egyik segédtudománya. Legyen szó emberi vagy természeti történelemről.
A „kronológia” ugyanakkor történetírói műfaj: a történések előadása szigorú időrendben. Ilyen értelemben a kronológiát a történelmi ábrázolás egyik műfajának tekintjük. A mi értelmezésünk szerint közli a történés pontos idejét, helyét és azt, hogy „akkor”, „ott” mi történt.
A Történelmi Tár segíteni szeretné a történések időbeli pontos meghatározásának újrabecsülését. Ezért is az Eseménytár közöl részben e-könyveket – tematikus kronológiai feldolgozásokat – és emellett kísérletet tesz a „vég nélküli” magyar történelmi kronológia létrehozására. (Kihasználva a digitális közlés és szerkesztés nyújtotta lehetőségeket.) Vég nélküli e kronológia, mert a szerkesztőség folyamatosan javítja-bővíti tényanyagát. Merthogy tisztában vagyunk azzal: mégoly biztosnak tűnő állításainkat is folyamatosan újra kell vizsgálnunk, okadatolását ki kell egészítenünk. Vég nélküli, mert az Időtár a magyar nemzet történelmének példáján megkísérli bemutatni: miként lehet a földi élet teljességét a történések időrendjével megragadni. Az Eseménytár szerkesztésében kiemelten számítunk kollégáink közreműködésére, javaslatokra, helyesbítésekre, kiegészítésekre.
A Magyar Történeti Kronológia támaszkodik hazai szakirodalom egészére. Összeállításának és szerkesztésének elveit a 2003-ban a História folyóiratban közzétett szerkesztői koncepció határozta meg. (Ezt alább közöljük.) A szerkesztői koncepcióban célul kitűzött, tematikájában „totális kronológiát” a rendszeres kiegészítések során, folyamatosan kívánjuk elérni.
A Magyar történeti kronológia összeállítója és szerkesztője Glatz Ferenc, olvasószerkesztője Burucs Kornélia, Pótó János. A szerkesztőbizottság: Csorba László, Gecsényi Lajos, Makk Ferenc, Molnár Antal, Pók Attila, Soós István, Szász Zoltán, Székely György, Tringli István, Zsoldos Attila. Szerzőit az adott fejezetek tartalomjegyzékénél közöljük.
 |  A minisztertanács elrendeli a fuvarozóvállalatok szállítási szervezeteinek felállítását. | Felveszik a menetrendbe a Sztálin Vasmű állomást. | A Rákosi Mátyás Művek motorkerékpárgyárának kollektívája a közelmúltban készítette el az első Csepel robogót – írja a Közlekedési Közlöny. | A begyűjtési gépkocsik kihasználása gyenge. A reális súlymozgást teljesítő Belkereskedelmi Minisztérium munkájában is vannak hiányosságok, mert ésszerűtlen hosszú távú fuvarozásokat is elvégeznek. A Balaton melletti üdülőket pl. élelmiszerrel Budapestről gépkocsival látják el. Dinnyét 130 km-ről fuvaroznak fel gépkocsival a fővárosba. „Ha ezek helyet ésszerű fuvarozást végezne, eredményei jobban megnövekednének és a dolgozók asztalára még több és jobb minőségű gyümölcs kerülne” – írja a Közlekedési Közlöny. | A minisztertanács határozata értelmében, szállítási csúcs mérséklése céljából, a vasút őszi menetrendje szeptember 1-jétől lép életbe. | Átadják a forgalomnak a zalaegerszegi közforgalmi repülőteret. | A Magyar Dolgozók Pártja Politikai Bizottsága a földalatti vasút beruházásainak felülvizsgálatával foglalkozik. Az építkezésnek nyújtott hitelkeretet ismét csökkentik. | A közlekedési miniszter felavatja Budapest-Ferencváros állomás rendező pályaudvar új gurítódombját. | A Közlekedés- és Postaügyi Minisztérium felhatalmazza a vasút-igazgatóságokat, hogy a kocsiálláspénz 300%-os felemelésének visszavonását, saját hatáskörükben önálló elhatározással is elintézhetik – írja a Közlekedési Közlöny. | A Központi Szállítási Tanács határozatot ad ki a helyi forgalomban fuvarozó tehergépkocsik érkezésének előjelentéséről. Az árut küldő vállalat köteles telefonon előzetes jelentést adni a fogadó vállalat részére. |