A történeti kutatás egyik alapvető célja az események-folyamatok kezdetének, időtartamának pontos meghatározása. Ezt végzi a „kronológia” – időtan – mint a történettudomány egyik segédtudománya. Legyen szó emberi vagy természeti történelemről.
A „kronológia” ugyanakkor történetírói műfaj: a történések előadása szigorú időrendben. Ilyen értelemben a kronológiát a történelmi ábrázolás egyik műfajának tekintjük. A mi értelmezésünk szerint közli a történés pontos idejét, helyét és azt, hogy „akkor”, „ott” mi történt.
A Történelmi Tár segíteni szeretné a történések időbeli pontos meghatározásának újrabecsülését. Ezért is az Eseménytár közöl részben e-könyveket – tematikus kronológiai feldolgozásokat – és emellett kísérletet tesz a „vég nélküli” magyar történelmi kronológia létrehozására. (Kihasználva a digitális közlés és szerkesztés nyújtotta lehetőségeket.) Vég nélküli e kronológia, mert a szerkesztőség folyamatosan javítja-bővíti tényanyagát. Merthogy tisztában vagyunk azzal: mégoly biztosnak tűnő állításainkat is folyamatosan újra kell vizsgálnunk, okadatolását ki kell egészítenünk. Vég nélküli, mert az Időtár a magyar nemzet történelmének példáján megkísérli bemutatni: miként lehet a földi élet teljességét a történések időrendjével megragadni. Az Eseménytár szerkesztésében kiemelten számítunk kollégáink közreműködésére, javaslatokra, helyesbítésekre, kiegészítésekre.
A Magyar Történeti Kronológia támaszkodik hazai szakirodalom egészére. Összeállításának és szerkesztésének elveit a 2003-ban a História folyóiratban közzétett szerkesztői koncepció határozta meg. (Ezt alább közöljük.) A szerkesztői koncepcióban célul kitűzött, tematikájában „totális kronológiát” a rendszeres kiegészítések során, folyamatosan kívánjuk elérni.
A Magyar történeti kronológia összeállítója és szerkesztője Glatz Ferenc, olvasószerkesztője Burucs Kornélia, Pótó János. A szerkesztőbizottság: Csorba László, Gecsényi Lajos, Makk Ferenc, Molnár Antal, Pók Attila, Soós István, Szász Zoltán, Székely György, Tringli István, Zsoldos Attila. Szerzőit az adott fejezetek tartalomjegyzékénél közöljük.
 |  Átadják a forgalomnak a lőkösháza–dombiratosi új gazdasági vasútvonalat. | A Magyar Dolgozók Pártja Központi Vezetősége határozatot hoz a vasútnál működő politikai osztályokról. | A Debreceni Ruhagyár konfekciótermékeit repülőgépen szállítja a kereskedelmi vállalatokhoz. A gyár ezzel a módszerrel a minőséget kívánja emelni, mert így a készruhákat gyűretlen állapotban kapják meg a kereskedelmi vállalatok – tudósít a Közlekedési Közlöny. | Sűrítik a Budapest–Prága, Budapest–Bukarest, Budapest–Szófia közötti járatok számát. Prágába naponta több, Bukarestbe és Szófiába heti négy repülő indul oda és vissza. | A Maszovlet 35 ezer naposcsirkét szállít Csehszlovákiába. | A Magyar Dolgozók Pártja Titkársága meghatározza a budapesti, megyei, kerületi és városi pártbizottságok ipari és közlekedési osztályainak feladatkörét. A fővárosban június 1-jéig, a megyékben és kerületekben július 1-jéig, a városi pártbizottságokon augusztus 1-jéig meg kell szervezni az ipari és közlekedési osztályokat. | Üzembe helyezik az első Magyarországon gyártott trolibuszt, az Ikarus gyártmányát. | Nyilvánosságra hozzák, hogy a Maszovlet új Budapest–Győr–Szombathely–Nagykanizsa, valamint Szeged–Pécs közötti járatot fog indítani. Az utastarifákat felemelik. | Megalakul a MÁV Beruházó Hivatal, a MÁV Nyugdíjhivatal. | Az Állami Erdei Vasutak korlátolt közforgalmú erdei vasutakon a be- és kirakási határidőt öt nappali órában állapítják meg. |