A történeti kutatás egyik alapvető célja az események-folyamatok kezdetének, időtartamának pontos meghatározása. Ezt végzi a „kronológia” – időtan – mint a történettudomány egyik segédtudománya. Legyen szó emberi vagy természeti történelemről.
A „kronológia” ugyanakkor történetírói műfaj: a történések előadása szigorú időrendben. Ilyen értelemben a kronológiát a történelmi ábrázolás egyik műfajának tekintjük. A mi értelmezésünk szerint közli a történés pontos idejét, helyét és azt, hogy „akkor”, „ott” mi történt.
A Történelmi Tár segíteni szeretné a történések időbeli pontos meghatározásának újrabecsülését. Ezért is az Eseménytár közöl részben e-könyveket – tematikus kronológiai feldolgozásokat – és emellett kísérletet tesz a „vég nélküli” magyar történelmi kronológia létrehozására. (Kihasználva a digitális közlés és szerkesztés nyújtotta lehetőségeket.) Vég nélküli e kronológia, mert a szerkesztőség folyamatosan javítja-bővíti tényanyagát. Merthogy tisztában vagyunk azzal: mégoly biztosnak tűnő állításainkat is folyamatosan újra kell vizsgálnunk, okadatolását ki kell egészítenünk. Vég nélküli, mert az Időtár a magyar nemzet történelmének példáján megkísérli bemutatni: miként lehet a földi élet teljességét a történések időrendjével megragadni. Az Eseménytár szerkesztésében kiemelten számítunk kollégáink közreműködésére, javaslatokra, helyesbítésekre, kiegészítésekre.
A Magyar Történeti Kronológia támaszkodik hazai szakirodalom egészére. Összeállításának és szerkesztésének elveit a 2003-ban a História folyóiratban közzétett szerkesztői koncepció határozta meg. (Ezt alább közöljük.) A szerkesztői koncepcióban célul kitűzött, tematikájában „totális kronológiát” a rendszeres kiegészítések során, folyamatosan kívánjuk elérni.
A Magyar történeti kronológia összeállítója és szerkesztője Glatz Ferenc, olvasószerkesztője Burucs Kornélia, Pótó János. A szerkesztőbizottság: Csorba László, Gecsényi Lajos, Makk Ferenc, Molnár Antal, Pók Attila, Soós István, Szász Zoltán, Székely György, Tringli István, Zsoldos Attila. Szerzőit az adott fejezetek tartalomjegyzékénél közöljük.
 |  Megalakul a Vasúti Tudományos Kutató Intézet. | Ünnepélyesen megemlékeznek a Zeneakadémián a Maszovlet ötéves évfordulójáról. Bebrits Lajos a kitüntetetteknek első alkalommal nyújtja át a Polgári Repülés Kiváló Munkása Emlékérmet. | A Központi Szállítási Tanács határozatot hoz, melynek értelmében a gazdasági tárcáknál a szállítások tervszerű és operatív irányítására „mélységében megfelelő” szervezetet kell kiépíteni. | A Közlekedési Műszaki Egyetem székhelyét Szolnokra helyezik át. | A gazdasági vasutak forgalmi dolgozóinak bérét rendezik. Havi munkaidő: 240 óra. Mozdonyvezető bére: 670–730 Ft. | Életbe lép a Fővárosi Helyiérdekű Vasútvállalat, valamint a fővárosi és vidéki villamosvasutak munkavállalóinak fegyelmi szabályzata. | „A szocializmus építésének növekvő feladatai miatt belföldi légi járatokra jegy elővételben a járat indulását megelőző 3. napig csak minisztériumok, országos hatóságok, hivatalok, társadalmi és tömegszervezetek, valamint felügyeletük alá tartozó hivatalos kiküldetésben eljáró dolgozók részére adható. Magáncélú utazáshoz az indulási napot megelőző két napon adható ki utasjegy. Ha azonban közületi kiküldött is jelentkezik, előnyt élvez a magáncélú utassal szemben”– írja a Közlekedésügyi Értesítő. | Üzembe helyezik az első V55 sorozatú, 2360 kW teljesítményű, fázis- és periódusváltós, aszinkron vonómotoros villamos mozdonyt. | A MÁV utasítja a vasutasokat az „ellenséges megnyilvánulások” leleplezésére. | Debrecen vasútállomáson súlyos közlekedési baleset történik. A tiszalöki személyvonat beleütközik egy motorkocsiba. 11 halott. |