A történeti kutatás egyik alapvető célja az események-folyamatok kezdetének, időtartamának pontos meghatározása. Ezt végzi a „kronológia” – időtan – mint a történettudomány egyik segédtudománya. Legyen szó emberi vagy természeti történelemről.
A „kronológia” ugyanakkor történetírói műfaj: a történések előadása szigorú időrendben. Ilyen értelemben a kronológiát a történelmi ábrázolás egyik műfajának tekintjük. A mi értelmezésünk szerint közli a történés pontos idejét, helyét és azt, hogy „akkor”, „ott” mi történt.
A Történelmi Tár segíteni szeretné a történések időbeli pontos meghatározásának újrabecsülését. Ezért is az Eseménytár közöl részben e-könyveket – tematikus kronológiai feldolgozásokat – és emellett kísérletet tesz a „vég nélküli” magyar történelmi kronológia létrehozására. (Kihasználva a digitális közlés és szerkesztés nyújtotta lehetőségeket.) Vég nélküli e kronológia, mert a szerkesztőség folyamatosan javítja-bővíti tényanyagát. Merthogy tisztában vagyunk azzal: mégoly biztosnak tűnő állításainkat is folyamatosan újra kell vizsgálnunk, okadatolását ki kell egészítenünk. Vég nélküli, mert az Időtár a magyar nemzet történelmének példáján megkísérli bemutatni: miként lehet a földi élet teljességét a történések időrendjével megragadni. Az Eseménytár szerkesztésében kiemelten számítunk kollégáink közreműködésére, javaslatokra, helyesbítésekre, kiegészítésekre.
A Magyar Történeti Kronológia támaszkodik hazai szakirodalom egészére. Összeállításának és szerkesztésének elveit a 2003-ban a História folyóiratban közzétett szerkesztői koncepció határozta meg. (Ezt alább közöljük.) A szerkesztői koncepcióban célul kitűzött, tematikájában „totális kronológiát” a rendszeres kiegészítések során, folyamatosan kívánjuk elérni.
A Magyar történeti kronológia összeállítója és szerkesztője Glatz Ferenc, olvasószerkesztője Burucs Kornélia, Pótó János. A szerkesztőbizottság: Csorba László, Gecsényi Lajos, Makk Ferenc, Molnár Antal, Pók Attila, Soós István, Szász Zoltán, Székely György, Tringli István, Zsoldos Attila. Szerzőit az adott fejezetek tartalomjegyzékénél közöljük.
 |  Üzembe helyezik a MÁV legnagyobb teljesítményű gyorsvonati gőzmozdonyát, a 303 001 pályaszámú mozdonyt. | A Közlekedés- és Postaügyi Minisztérium közlekedési szakosztályaiban havi operatív tervet kötelező készíteni, melynek alapja a negyedévi operatív részletterv, tárgyhavi bontásban. | A külkereskedelmi miniszter rendeletet ad ki a külkereskedelmi vállalatok belföldi szállítási szerződéseiről. | A Vörös Csillag filmszínházban bemutatják a Teljes gőzzel című vasutas témájú játékfilmet. Rendező: Máriássy Félix. | A közlekedési tárcánál elrendelik az egyéni megtakarítási számlák vezetését, melyekre a munkavállaló anyagtakarékosságával összefüggő adatokat jegyzik fel. | Új bírságdíjakat vezetnek be az ötnapos berakási tervvel és a megrendelt vasúti kocsikkal kapcsolatban. Ha a feladó a megrendelt kocsit még az átadás előtt lemondja, köteles a vasútnak 100 Ft bírságot fizetni. | A MÁV Északi Fűtőháza Hámán Kató nevét veszi fel. | Megalakul a Belföldi Szállítmányozási és Fuvarozási Tröszt. Feladata: a szállítmányozási és lófogatú fuvarozó vállalatok forgalmi tevékenységének és működésének irányítása. | A Dunakeszi Járműjavító a kormányőrség és az ÁVH ellenőrzése mellett átadja a MÁV-nak a kormányzati Hargita motorvonatot. | A Közlekedésügyi Értesítő közli, a Népgazdasági Tanács elrendelte a Földalatti Vasút Tervező Vállalat alapítását. |