A történeti kutatás egyik alapvető célja az események-folyamatok kezdetének, időtartamának pontos meghatározása. Ezt végzi a „kronológia” – időtan – mint a történettudomány egyik segédtudománya. Legyen szó emberi vagy természeti történelemről.
A „kronológia” ugyanakkor történetírói műfaj: a történések előadása szigorú időrendben. Ilyen értelemben a kronológiát a történelmi ábrázolás egyik műfajának tekintjük. A mi értelmezésünk szerint közli a történés pontos idejét, helyét és azt, hogy „akkor”, „ott” mi történt.
A Történelmi Tár segíteni szeretné a történések időbeli pontos meghatározásának újrabecsülését. Ezért is az Eseménytár közöl részben e-könyveket – tematikus kronológiai feldolgozásokat – és emellett kísérletet tesz a „vég nélküli” magyar történelmi kronológia létrehozására. (Kihasználva a digitális közlés és szerkesztés nyújtotta lehetőségeket.) Vég nélküli e kronológia, mert a szerkesztőség folyamatosan javítja-bővíti tényanyagát. Merthogy tisztában vagyunk azzal: mégoly biztosnak tűnő állításainkat is folyamatosan újra kell vizsgálnunk, okadatolását ki kell egészítenünk. Vég nélküli, mert az Időtár a magyar nemzet történelmének példáján megkísérli bemutatni: miként lehet a földi élet teljességét a történések időrendjével megragadni. Az Eseménytár szerkesztésében kiemelten számítunk kollégáink közreműködésére, javaslatokra, helyesbítésekre, kiegészítésekre.
A Magyar Történeti Kronológia támaszkodik hazai szakirodalom egészére. Összeállításának és szerkesztésének elveit a 2003-ban a História folyóiratban közzétett szerkesztői koncepció határozta meg. (Ezt alább közöljük.) A szerkesztői koncepcióban célul kitűzött, tematikájában „totális kronológiát” a rendszeres kiegészítések során, folyamatosan kívánjuk elérni.
A Magyar történeti kronológia összeállítója és szerkesztője Glatz Ferenc, olvasószerkesztője Burucs Kornélia, Pótó János. A szerkesztőbizottság: Csorba László, Gecsényi Lajos, Makk Ferenc, Molnár Antal, Pók Attila, Soós István, Szász Zoltán, Székely György, Tringli István, Zsoldos Attila. Szerzőit az adott fejezetek tartalomjegyzékénél közöljük.
 |  A VI. Országos Vasútüzemi Értekezlet vállalása: a 2000 tonnás mozgalomban napi 50 ezer tonna többletterhelést továbbítanak. A tehervonatok késését 40%-kal csökkentik. A tehervonatok utazási sebességét a múlt évi 14 km/óráról 17,5 km/órára növelik. | Elindítják az első 2000 tonnás, felemelt sebességű, 500 kilométeres irányvonatot. Ennek a munkaversenynek már alig van hatása. A MÁV nem képes tömegesen közlekedtetni ilyen típusú irányvonatokat. | Megindul a légi forgalom Budapest és Nagykanizsa között. | A minisztertanács a Vasutasok Szakszervezeténél biztosított dolgozók betegségi biztosítási járulékát 7,5%-ban állapítja meg. | A minisztertanács augusztus második vasárnapját vasutasnapnak nyilvánítja: „Ez a nap fokozza a vasutas dolgozók munkalendületét, mozgósítsa a vasutas dolgozókat még nagyobb helyt állásra.” | A minisztertanács 1956. december 31-ig meghosszabbítja a Maszovlet vám- és forgalmiadó-mentességét. | A Debreceni Villamosvasút Községi Vállalat új neve: Debreceni Villamosvasút Vállalat. | Csak nyilvántartott és igazolólappal felszerelt kerékpár vehet részt a közúti forgalomban. | Életbe lép az első szocialista szekérfuvarozási díjszabás. | Megváltozik a Vasúti Főosztály szervezeti felépítése. Felállítják a MÁV Sajtóhivatalt, munkaügyi szakosztályt, terv és műszaki fejlesztési szakosztályt stb. |