A történeti kutatás egyik alapvető célja az események-folyamatok kezdetének, időtartamának pontos meghatározása. Ezt végzi a „kronológia” – időtan – mint a történettudomány egyik segédtudománya. Legyen szó emberi vagy természeti történelemről.
A „kronológia” ugyanakkor történetírói műfaj: a történések előadása szigorú időrendben. Ilyen értelemben a kronológiát a történelmi ábrázolás egyik műfajának tekintjük. A mi értelmezésünk szerint közli a történés pontos idejét, helyét és azt, hogy „akkor”, „ott” mi történt.
A Történelmi Tár segíteni szeretné a történések időbeli pontos meghatározásának újrabecsülését. Ezért is az Eseménytár közöl részben e-könyveket – tematikus kronológiai feldolgozásokat – és emellett kísérletet tesz a „vég nélküli” magyar történelmi kronológia létrehozására. (Kihasználva a digitális közlés és szerkesztés nyújtotta lehetőségeket.) Vég nélküli e kronológia, mert a szerkesztőség folyamatosan javítja-bővíti tényanyagát. Merthogy tisztában vagyunk azzal: mégoly biztosnak tűnő állításainkat is folyamatosan újra kell vizsgálnunk, okadatolását ki kell egészítenünk. Vég nélküli, mert az Időtár a magyar nemzet történelmének példáján megkísérli bemutatni: miként lehet a földi élet teljességét a történések időrendjével megragadni. Az Eseménytár szerkesztésében kiemelten számítunk kollégáink közreműködésére, javaslatokra, helyesbítésekre, kiegészítésekre.
A Magyar Történeti Kronológia támaszkodik hazai szakirodalom egészére. Összeállításának és szerkesztésének elveit a 2003-ban a História folyóiratban közzétett szerkesztői koncepció határozta meg. (Ezt alább közöljük.) A szerkesztői koncepcióban célul kitűzött, tematikájában „totális kronológiát” a rendszeres kiegészítések során, folyamatosan kívánjuk elérni.
A Magyar történeti kronológia összeállítója és szerkesztője Glatz Ferenc, olvasószerkesztője Burucs Kornélia, Pótó János. A szerkesztőbizottság: Csorba László, Gecsényi Lajos, Makk Ferenc, Molnár Antal, Pók Attila, Soós István, Szász Zoltán, Székely György, Tringli István, Zsoldos Attila. Szerzőit az adott fejezetek tartalomjegyzékénél közöljük.
 |  Kihirdetik a Szegeden felállítandó a Közlekedési Műszaki Egyetem létesítéséről szóló rendeletet. | Aknára fut és felrobban a Dömös hajó. 13 halott. | Új szervezeti rendben működik a Közlekedés- és Postaügyi Minisztérium Vasúti Főosztálya. | A Közlekedés- és Postaügyi Minisztérium körrendeletet ad ki a nők fokozottabb munkába állításáról az alábbi munkakörökben: gépkocsivezető, távírász, lakatos, kőműves, vasbetonszerelő, hegesztő, kalauz, pénztáros, esztergályos, forgalmi szolgálattevő stb. | Életbe lép az új vasutas forgalmi utasítás, melybe bedolgozták a szovjet vasutaktól kapott szakanyagokat is. | Bodajk–Balinka közötti vasútvonalat átadják a forgalomnak. | Feloszlatják a MÁV Szakoktatási Tanácsát. Feladatait a szervezés alatt álló Vasúti Tudományos Kutató Intézet veszi át. | Hatályba lép az államvasúti alkalmazottak fegyelmi szabályzatáról szóló rendelet. A fegyelmi büntetésnek nevelő hatása is legyen. A fegyelmi határozatokat a MÁV Hivatalos Lapban közzé kell tenni. A munkavállaló az általa okozott kár teljes vagy részbeni megtérítésére is kötelezhető. Fegyelmi vétséget követ el az a munkavállaló, aki a takarékossági és önköltségcsökkentési rendelkezéseket megszegi, vagy a takarékos üzemvitel érdekét súlyosan veszélyezteti. Fegyelmi vétséget nem képező szabálytalanságért a munkavállaló közvetlen felettese rendbírságot szabhat ki. A rendbírság ellen jogorvoslatnak helye nincs. A rendbírság összege 1000 Ft alatti fizetésnél esetenként 100 Ft. | A MÁV vezérigazgatója elrendeli a MÁV Szállítmányozási Központi Hivatal felállítását. | Belföldi forgalomban a személykocsikon az 1., 2., 3. kocsiosztályok helyett bevezetik a párnás, fapados jelölést. |