A történeti kutatás egyik alapvető célja az események-folyamatok kezdetének, időtartamának pontos meghatározása. Ezt végzi a „kronológia” – időtan – mint a történettudomány egyik segédtudománya. Legyen szó emberi vagy természeti történelemről.
A „kronológia” ugyanakkor történetírói műfaj: a történések előadása szigorú időrendben. Ilyen értelemben a kronológiát a történelmi ábrázolás egyik műfajának tekintjük. A mi értelmezésünk szerint közli a történés pontos idejét, helyét és azt, hogy „akkor”, „ott” mi történt.
A Történelmi Tár segíteni szeretné a történések időbeli pontos meghatározásának újrabecsülését. Ezért is az Eseménytár közöl részben e-könyveket – tematikus kronológiai feldolgozásokat – és emellett kísérletet tesz a „vég nélküli” magyar történelmi kronológia létrehozására. (Kihasználva a digitális közlés és szerkesztés nyújtotta lehetőségeket.) Vég nélküli e kronológia, mert a szerkesztőség folyamatosan javítja-bővíti tényanyagát. Merthogy tisztában vagyunk azzal: mégoly biztosnak tűnő állításainkat is folyamatosan újra kell vizsgálnunk, okadatolását ki kell egészítenünk. Vég nélküli, mert az Időtár a magyar nemzet történelmének példáján megkísérli bemutatni: miként lehet a földi élet teljességét a történések időrendjével megragadni. Az Eseménytár szerkesztésében kiemelten számítunk kollégáink közreműködésére, javaslatokra, helyesbítésekre, kiegészítésekre.
A Magyar Történeti Kronológia támaszkodik hazai szakirodalom egészére. Összeállításának és szerkesztésének elveit a 2003-ban a História folyóiratban közzétett szerkesztői koncepció határozta meg. (Ezt alább közöljük.) A szerkesztői koncepcióban célul kitűzött, tematikájában „totális kronológiát” a rendszeres kiegészítések során, folyamatosan kívánjuk elérni.
A Magyar történeti kronológia összeállítója és szerkesztője Glatz Ferenc, olvasószerkesztője Burucs Kornélia, Pótó János. A szerkesztőbizottság: Csorba László, Gecsényi Lajos, Makk Ferenc, Molnár Antal, Pók Attila, Soós István, Szász Zoltán, Székely György, Tringli István, Zsoldos Attila. Szerzőit az adott fejezetek tartalomjegyzékénél közöljük.
 |  A Kecskemét–Kiskőrös keskeny nyomtávolságú vasútvonal utolsó, Kaskantyú–Kiskőrös közötti szakaszát átadják a forgalomnak. | Egységes hajós- és tengerész-egyenruhát rendszeresítenek. | A Magyar–Szovjet Hajózási Rt. (Meszhart) kikötőiben új kikötő- és parthasználati díjakat vezetnek be. | Megalakul a MÁVTRANS. | A Magyar Dolgozók Pártja Központi Vezetősége a vasút vezetésének megtisztításával foglalkozik. | A Közlekedés- és Postaügyi Minisztérium elrendeli, hogy a Vasúti Tudományos Kutató Intézet felállításához szükséges személyzetet a MÁV adja át. A MÁV Szakoktatási Tanácsa megszűnik. | A Közlekedés- és Postaügyi Minisztérium, a Vasút-politikai Osztály, a Magyar Dolgozók Pártja Központi Vezetőségének káder- és az államgazdasági osztálya kidolgozza a vasút vezetésének ellenséges elemektől való megtisztítására vonatkozó javaslatát. A vasút 300 vezetője közül 93 leváltása szükséges. „Az ellenség nemcsak a felső vezető állásokba fészkelte be magát, hanem a vasút egyéb fontos beosztásaiba is.” | Szabályozzák a MÁV alkalmazottainak szolgálati címeit és egyenruha-rangjelzéseit. Az alacsonyabb szakcsoportba tartozó dolgozók előre tisztelegni tartoznak a magasabb szakcsoportba tartozó dolgozóknak. A hivatalsegéd előre tiszteleg a vonatfékezőknek. Fegyelmezetlenség, hogy a nődolgozók a rangban felettük álló kartársaknak nem tisztelegnek. „Ez a magatartás sérti a munkafegyelmet és ellentétben áll a női egyenjogúságnak minden téren történ keresztülvitelére irányuló törekvésnek.” → 1954. július 16. | A vasutasok új fegyelmi szabályzata értelmében fegyelmi vétséget követ el a munkavállaló, ha a munkafegyelmet, a szocialista munkaerkölcs szabályait megsérti, ha a tervgazdálkodás érdekeit veszélyezteti, botrányos, erkölcstelen életmódot folytat, olyan magatartást tanúsít, melyből kitűnik, hogy szemben áll a népi demokrácia rendjével. → május 21. | Új sztahanovista brigádfeltételek lépnek életbe a MÁV-nál. A legszigorúbb feltételeket Záhony állomásra állapítják meg. Sztahanovista lehet Záhony állomáson az a darabbérben dolgozó brigád, mely 3 hónapon keresztül 170%-os teljesítményt ér el, s melynek tagjai ugyanezen idő alatt egyenként legalább 200 órát teljesítménybérben dolgoznak. Hibájukból az árukezelésnél árukár nem fordulhat elő. |