A történeti kutatás egyik alapvető célja az események-folyamatok kezdetének, időtartamának pontos meghatározása. Ezt végzi a „kronológia” – időtan – mint a történettudomány egyik segédtudománya. Legyen szó emberi vagy természeti történelemről.
A „kronológia” ugyanakkor történetírói műfaj: a történések előadása szigorú időrendben. Ilyen értelemben a kronológiát a történelmi ábrázolás egyik műfajának tekintjük. A mi értelmezésünk szerint közli a történés pontos idejét, helyét és azt, hogy „akkor”, „ott” mi történt.
A Történelmi Tár segíteni szeretné a történések időbeli pontos meghatározásának újrabecsülését. Ezért is az Eseménytár közöl részben e-könyveket – tematikus kronológiai feldolgozásokat – és emellett kísérletet tesz a „vég nélküli” magyar történelmi kronológia létrehozására. (Kihasználva a digitális közlés és szerkesztés nyújtotta lehetőségeket.) Vég nélküli e kronológia, mert a szerkesztőség folyamatosan javítja-bővíti tényanyagát. Merthogy tisztában vagyunk azzal: mégoly biztosnak tűnő állításainkat is folyamatosan újra kell vizsgálnunk, okadatolását ki kell egészítenünk. Vég nélküli, mert az Időtár a magyar nemzet történelmének példáján megkísérli bemutatni: miként lehet a földi élet teljességét a történések időrendjével megragadni. Az Eseménytár szerkesztésében kiemelten számítunk kollégáink közreműködésére, javaslatokra, helyesbítésekre, kiegészítésekre.
A Magyar Történeti Kronológia támaszkodik hazai szakirodalom egészére. Összeállításának és szerkesztésének elveit a 2003-ban a História folyóiratban közzétett szerkesztői koncepció határozta meg. (Ezt alább közöljük.) A szerkesztői koncepcióban célul kitűzött, tematikájában „totális kronológiát” a rendszeres kiegészítések során, folyamatosan kívánjuk elérni.
A Magyar történeti kronológia összeállítója és szerkesztője Glatz Ferenc, olvasószerkesztője Burucs Kornélia, Pótó János. A szerkesztőbizottság: Csorba László, Gecsényi Lajos, Makk Ferenc, Molnár Antal, Pók Attila, Soós István, Szász Zoltán, Székely György, Tringli István, Zsoldos Attila. Szerzőit az adott fejezetek tartalomjegyzékénél közöljük.
 |  A MÁV és a Csehszlovák Államvasutak megállapodást köt a vasúti teherforgalomról. | Budapest Városi Tanács közlekedési osztálya előterjeszti a főváros közlekedésének távlati tervét. „… a földalatti vasútvonal, illetve vonalak megnyitásával folyamatosan kell felszámolnunk a belső városrészek villamosközlekedését, amelynek pótlását egyrészt a földalatti vasút fogja szolgálni, másrészt a kiépítendő trolibuszhálózat.” → 1953. december 7. | Magyarország és Csehszlovákia a határhidak újjáépítéséről és fenntartási kérdéseiről tárgyal. A két állam megállapodik a hidak helyreállításának sorrendjében. Első az esztergomi, második a komáromi, harmadik a medvei híd. | A MÁV vezérigazgatójának rendelete szerint „vasúti alkalmazottak, nyugdíjasok és családtagjaik utazásánál a kézipoggyászokat a legéberebben figyelni kell, a gyanús csomagok tartalmát meg kell vizsgálni. Az ellenőrzést ki kell terjeszteni a várótermekre, peronokra is”. Az intézkedés célja a feketézők leleplezése. Feketéző az „aki bár saját illetőleg családjuk szükségleteire szállítanak élelmiszereket, de megszegik az élelmiszerek szállításának korlátozására kiadott rendelkezéseket”. A feketézőktől és családtagjaiktól a MÁV utazási kedvezményét, a nyugdíjasoktól a nyugdíjat meg kell vonni, a tényleges alkalmazottakat el kell bocsátani a szolgálattól. | A minisztertanács döntése értelmében a földalatti vasút Népstadion–Engels tér közötti szakaszát 1954. december 31-re be kell fejezni. A szakasz beruházási költsége 1,75 milliárd forint. A teljes vonal átadásának határideje 1956. június 30. → 1951. augusztus 6. | A minisztertanács rendeletet ad ki a földalatti létesítéséről. Az ingatlantulajdonosok kötelesek megengedni, hogy ingatlanuk légterét és föld alatti részét a földalatti berendezéseinek elhelyezésére használják. | Az Országos Tervhivatal a vasúton, hajón és közúton fuvarozott árukat a szállítások tervezése szempontjából két csoportba sorolja. | A Környe–Oroszlánybánya közötti vasútvonalat megnyitják a személyforgalom előtt. Hossza: 9 km. | 133 dombóvári vasutas levelet ír az Elnöki Tanácshoz, melyben Hetényi István posta-titkár halálbüntetésének enyhítését kérik. | Átadják a forgalomnak az Úttörővasút utolsó, Szépjuhászné (Ságvári-liget)–Hűvösvölgy közötti szakaszát. |