A történeti kutatás egyik alapvető célja az események-folyamatok kezdetének, időtartamának pontos meghatározása. Ezt végzi a „kronológia” – időtan – mint a történettudomány egyik segédtudománya. Legyen szó emberi vagy természeti történelemről.
A „kronológia” ugyanakkor történetírói műfaj: a történések előadása szigorú időrendben. Ilyen értelemben a kronológiát a történelmi ábrázolás egyik műfajának tekintjük. A mi értelmezésünk szerint közli a történés pontos idejét, helyét és azt, hogy „akkor”, „ott” mi történt.
A Történelmi Tár segíteni szeretné a történések időbeli pontos meghatározásának újrabecsülését. Ezért is az Eseménytár közöl részben e-könyveket – tematikus kronológiai feldolgozásokat – és emellett kísérletet tesz a „vég nélküli” magyar történelmi kronológia létrehozására. (Kihasználva a digitális közlés és szerkesztés nyújtotta lehetőségeket.) Vég nélküli e kronológia, mert a szerkesztőség folyamatosan javítja-bővíti tényanyagát. Merthogy tisztában vagyunk azzal: mégoly biztosnak tűnő állításainkat is folyamatosan újra kell vizsgálnunk, okadatolását ki kell egészítenünk. Vég nélküli, mert az Időtár a magyar nemzet történelmének példáján megkísérli bemutatni: miként lehet a földi élet teljességét a történések időrendjével megragadni. Az Eseménytár szerkesztésében kiemelten számítunk kollégáink közreműködésére, javaslatokra, helyesbítésekre, kiegészítésekre.
A Magyar Történeti Kronológia támaszkodik hazai szakirodalom egészére. Összeállításának és szerkesztésének elveit a 2003-ban a História folyóiratban közzétett szerkesztői koncepció határozta meg. (Ezt alább közöljük.) A szerkesztői koncepcióban célul kitűzött, tematikájában „totális kronológiát” a rendszeres kiegészítések során, folyamatosan kívánjuk elérni.
A Magyar történeti kronológia összeállítója és szerkesztője Glatz Ferenc, olvasószerkesztője Burucs Kornélia, Pótó János. A szerkesztőbizottság: Csorba László, Gecsényi Lajos, Makk Ferenc, Molnár Antal, Pók Attila, Soós István, Szász Zoltán, Székely György, Tringli István, Zsoldos Attila. Szerzőit az adott fejezetek tartalomjegyzékénél közöljük.
Befejeződik a nyíregyházi repülőtér újjáépítése. Budapest Városi Tanácsa közlekedési osztálya javasolja, hogy a reggeli és délutáni csúcsforgalom között az áruszállítást autóbuszokkal bonyolítsák le. Az autóbuszokat a kalauz kísérje és felügyelje az árut a szállítás közben. Megalakul a Közlekedés- és Mélyépítéstudományi Könyv- és Folyóiratkiadó Vállalat, mely kizárólagos jogot kap a tárca területét érintő sajtótermékek kiadására. Államosítják a Debreceni Helyi Vasút Vállalatot. A vállalat új neve Debreceni Villamosvasút Községi Vállalat. Megnyílik a Maszovlet békéscsabai járata. MÁV-díjszabást vezetnek be az államosított Debrecen–Nyírbátori HÉV vonalán. A Közlekedés- és Postaügyi Minisztérium rendeletben szabályozza a közületi gépjárművek üzembetartását. Közületek új gépjárművek beszerzésére vonatkozó igényüket a naptári évnegyed előtt legkésőbb harminc nappal az illetékes miniszterhez beterjesztik. A közületek kötelesek gépjárműállományukat bejelenteni a Közlekedés- és Postaügyi Minisztérium közületigépjármű-csoportjának. A járandósági gépkocsik menetlevél nélkül vesznek részt a forgalomban. Szolgálati és üzemi gépkocsik „A” típusú menetlevéllel közlekednek. → 1954. augusztus 1., 1969. július 1. Több nyíregyházi magánfuvarost államosítanak, két nap múlva felállítják a városban a belföldi szállítmányozással foglalkozó Belsped helyi irodáját. Megalakítják a Szekérfuvarozási Vállalatot. A vállalat kizárólag vidéken működhet. A Közlekedés- és Postaügyi Minisztérium rendeletet ad ki, melynek értelmében a kordélyozás a szekérfuvarozástól külön álló szabad ipar, csak külön iparigazolvánnyal gyakorolható. |