A történeti kutatás egyik alapvető célja az események-folyamatok kezdetének, időtartamának pontos meghatározása. Ezt végzi a „kronológia” – időtan – mint a történettudomány egyik segédtudománya. Legyen szó emberi vagy természeti történelemről.
A „kronológia” ugyanakkor történetírói műfaj: a történések előadása szigorú időrendben. Ilyen értelemben a kronológiát a történelmi ábrázolás egyik műfajának tekintjük. A mi értelmezésünk szerint közli a történés pontos idejét, helyét és azt, hogy „akkor”, „ott” mi történt.
A Történelmi Tár segíteni szeretné a történések időbeli pontos meghatározásának újrabecsülését. Ezért is az Eseménytár közöl részben e-könyveket – tematikus kronológiai feldolgozásokat – és emellett kísérletet tesz a „vég nélküli” magyar történelmi kronológia létrehozására. (Kihasználva a digitális közlés és szerkesztés nyújtotta lehetőségeket.) Vég nélküli e kronológia, mert a szerkesztőség folyamatosan javítja-bővíti tényanyagát. Merthogy tisztában vagyunk azzal: mégoly biztosnak tűnő állításainkat is folyamatosan újra kell vizsgálnunk, okadatolását ki kell egészítenünk. Vég nélküli, mert az Időtár a magyar nemzet történelmének példáján megkísérli bemutatni: miként lehet a földi élet teljességét a történések időrendjével megragadni. Az Eseménytár szerkesztésében kiemelten számítunk kollégáink közreműködésére, javaslatokra, helyesbítésekre, kiegészítésekre.
A Magyar Történeti Kronológia támaszkodik hazai szakirodalom egészére. Összeállításának és szerkesztésének elveit a 2003-ban a História folyóiratban közzétett szerkesztői koncepció határozta meg. (Ezt alább közöljük.) A szerkesztői koncepcióban célul kitűzött, tematikájában „totális kronológiát” a rendszeres kiegészítések során, folyamatosan kívánjuk elérni.
A Magyar történeti kronológia összeállítója és szerkesztője Glatz Ferenc, olvasószerkesztője Burucs Kornélia, Pótó János. A szerkesztőbizottság: Csorba László, Gecsényi Lajos, Makk Ferenc, Molnár Antal, Pók Attila, Soós István, Szász Zoltán, Székely György, Tringli István, Zsoldos Attila. Szerzőit az adott fejezetek tartalomjegyzékénél közöljük.
 |  Közlekedés- és Postaügyi Minisztérium elrendeli, hogy a hajózási vállalatok hajóikon az utasok részére gondoskodjanak ivóvízről. | Megalakul a Teherautó-fuvarozási Központ. Működését beszüntetik: 1953. október 1-jén. | Hatályba lép a Közlekedés- és Postaügyi Minisztérium rendelete, melynek értelmében az egyes főközlekedési közutakon az ellentétes irányú forgalom elválasztására sávokat kell létesíteni. | A MÁV az alkalmazottak díjmenetes tejszállítási kedvezményét visszavonja, mert súlyos visszaélések történtek. Sok magáról megfeledkezett alkalmazott a díjmentesen fuvarozott tejet üzletszerűleg mások részére továbbadta. | Hatályba lép a Közlekedés- és Postaügyi Minisztérium rendelete a Nagy-Budapest kikötő területén a hajók kikötéséről. | A Közlekedés- és Postaügyi Minisztérium elrendeli, hogy a MÁV alkalmazottainak illetményeit utólagosan, havonta két részletben kell kifizetni. | Életbe lép az minisztertanács rendelete az államvasúti munkavállalók új bérszabályzatáról. | Sztahanovisták konferenciája. Panyin szovjet vasutas sztahanovista is felszólal. | Elindul az első ún. 500-as mozdony az 500 kilométeres sztahanovista mozgalom keretében. Célja: a körfolyamatos mozdonyforduló megvalósításával az egy mozdonyra eső napi haszonkilométer-teljesítmény fokozása. Az 500 km-es mozgalom a kor legnagyobb karriert befutó vasúti munkaversenye. Annak ellenére, hogy „egyetlen mozgalom sem ütött ekkora rést a magyar vasút elavult normáin, régi gondoskodását őrző bástyafalán”, az 500 km-es mozgalom 1952 nyarára kifullad. → 1951. január 25. és augusztus 3. | A főváros reggeli csúcsforgalmának szabályozása céljából a Közlekedés- és Postaügyi Minisztériumban és a neki alárendelt budapesti hivatalokban a munkaidő 8 óra 30-kor kezdődik. |