Tovább az elektronikus kiadványokra
Tovább az Eseménytárra

 

 

A történeti kutatás egyik alapvető célja az események-folyamatok kezdetének, időtartamának pontos meghatározása. Ezt végzi a „kronológia” – időtan – mint a történettudomány egyik segédtudománya. Legyen szó emberi vagy természeti történelemről.

A „kronológia” ugyanakkor történetírói műfaj: a történések előadása szigorú időrendben. Ilyen értelemben a kronológiát a történelmi ábrázolás egyik műfajának tekintjük. A mi értelmezésünk szerint közli a történés pontos idejét, helyét és azt, hogy „akkor”, „ott” mi történt.

A Történelmi Tár segíteni szeretné a történések időbeli pontos meghatározásának újrabecsülését. Ezért is az Eseménytár közöl részben e-könyveket – tematikus kronológiai feldolgozásokat – és emellett kísérletet tesz a „vég nélküli” magyar történelmi kronológia létrehozására. (Kihasználva a digitális közlés és szerkesztés nyújtotta lehetőségeket.) Vég nélküli e kronológia, mert a szerkesztőség folyamatosan javítja-bővíti tényanyagát. Merthogy tisztában vagyunk azzal: mégoly biztosnak tűnő állításainkat is folyamatosan újra kell vizsgálnunk, okadatolását ki kell egészítenünk. Vég nélküli, mert az Időtár a magyar nemzet történelmének példáján megkísérli bemutatni: miként lehet a földi élet teljességét a történések időrendjével megragadni. Az Eseménytár szerkesztésében kiemelten számítunk kollégáink közreműködésére, javaslatokra, helyesbítésekre, kiegészítésekre.

A Magyar Történeti Kronológia támaszkodik hazai szakirodalom egészére. Összeállításának és szerkesztésének elveit a 2003-ban a História folyóiratban közzétett szerkesztői koncepció határozta meg. (Ezt alább közöljük.) A szerkesztői koncepcióban célul kitűzött, tematikájában „totális kronológiát” a rendszeres kiegészítések során, folyamatosan kívánjuk elérni.

A Magyar történeti kronológia összeállítója és szerkesztője Glatz Ferenc, olvasószerkesztője Burucs Kornélia, Pótó János. A szerkesztőbizottság: Csorba László, Gecsényi Lajos, Makk Ferenc, Molnár Antal, Pók Attila, Soós István, Szász Zoltán, Székely György, Tringli István, Zsoldos Attila. Szerzőit az adott fejezetek tartalomjegyzékénél közöljük.

A Közlekedés- és Postaügyi Minisztérium rendelete értelmében október 10-ig a gépjárművek hátsó rendszámtábláján a Kossuth-címer festett részét el kell távolítani és a rendszámtábla alapszínére kell festeni.

A Budapest Székesfővárosi Közlekedési Rt.-t megszüntetik. Megkezdi működését a Fővárosi Villamosvasút Községi Vállalat, a Fővárosi Autóbusz Községi Vállalat, a Fővárosi Helyiérdekű Vasút Községi Vállalat, a Fővárosi Vasútépítő Községi Vállalat.

Megalakul a MÁV Villamos Fel­ső­vezeték Építésfőnökség.

A Magyar Posta Központi Kézbesítő különszolgálata saját személyzettel, gépesítve működik. A járatok a Közlekedés- és Postaügyi Minisztériumot naponta négyszer érintik.

„A szocialista tervszerű gazdálkodás rendszerét és az ahhoz szükséges szakismereteket legtökéletesebben az orosz szakirodalom tartalmazza. A tárca kebelében működő fordító csoportnak elsősorban az a feladata, hogy az orosz szakirodalomnak azokat a részeit, amelyek tárcánk szakmai területeivel foglalkoznak… lefordítsa” – rendeli el a Közlekedés- és Postaügyi Minisztérium elnöki főosztálya.

A minisztertanács rendelettel szabályozza a Nemzetközi Hálókocsi Társaság magyarországi üzeme egy részének MÁV általi átvételét. Az alkalmazottak nyilatkozni kötelesek, átlépnek-e a MÁV-hoz.

A vasutas szakszervezet központi vezetőségének ülésének meghirdetik a „vasút proletarizálásának” programját. A vasút vezetőit a párt- és szakszervezeti funkcionáriusok közvetlen felügyelete alá kell helyezni.

A közlekedési miniszter megállapítja az uszályok ki- és berakási teljesítményét.

A kormány szabályozza a tehergépjárművek közúti forgalmát. Magánosok szeptember 1-jétől telephelyüktől számított 30 km körzeten belül vehetnek részt a közúti forgalomban, s csak az üzemben tartó tulajdonát képező árukat vagy ingóságokat szállíthatják. A tehergépjárműveket a Teherautó-közlekedési Igazgatóság által kiállított körzeti igazolványokkal látják el.