A történeti kutatás egyik alapvető célja az események-folyamatok kezdetének, időtartamának pontos meghatározása. Ezt végzi a „kronológia” – időtan – mint a történettudomány egyik segédtudománya. Legyen szó emberi vagy természeti történelemről.
A „kronológia” ugyanakkor történetírói műfaj: a történések előadása szigorú időrendben. Ilyen értelemben a kronológiát a történelmi ábrázolás egyik műfajának tekintjük. A mi értelmezésünk szerint közli a történés pontos idejét, helyét és azt, hogy „akkor”, „ott” mi történt.
A Történelmi Tár segíteni szeretné a történések időbeli pontos meghatározásának újrabecsülését. Ezért is az Eseménytár közöl részben e-könyveket – tematikus kronológiai feldolgozásokat – és emellett kísérletet tesz a „vég nélküli” magyar történelmi kronológia létrehozására. (Kihasználva a digitális közlés és szerkesztés nyújtotta lehetőségeket.) Vég nélküli e kronológia, mert a szerkesztőség folyamatosan javítja-bővíti tényanyagát. Merthogy tisztában vagyunk azzal: mégoly biztosnak tűnő állításainkat is folyamatosan újra kell vizsgálnunk, okadatolását ki kell egészítenünk. Vég nélküli, mert az Időtár a magyar nemzet történelmének példáján megkísérli bemutatni: miként lehet a földi élet teljességét a történések időrendjével megragadni. Az Eseménytár szerkesztésében kiemelten számítunk kollégáink közreműködésére, javaslatokra, helyesbítésekre, kiegészítésekre.
A Magyar Történeti Kronológia támaszkodik hazai szakirodalom egészére. Összeállításának és szerkesztésének elveit a 2003-ban a História folyóiratban közzétett szerkesztői koncepció határozta meg. (Ezt alább közöljük.) A szerkesztői koncepcióban célul kitűzött, tematikájában „totális kronológiát” a rendszeres kiegészítések során, folyamatosan kívánjuk elérni.
A Magyar történeti kronológia összeállítója és szerkesztője Glatz Ferenc, olvasószerkesztője Burucs Kornélia, Pótó János. A szerkesztőbizottság: Csorba László, Gecsényi Lajos, Makk Ferenc, Molnár Antal, Pók Attila, Soós István, Szász Zoltán, Székely György, Tringli István, Zsoldos Attila. Szerzőit az adott fejezetek tartalomjegyzékénél közöljük.
 |  Megkezdi működését a Pécsi Közlekedési Községi Vállalat. | A gépjárművekről a rendőrség évente igazolólapokat állít ki. A gépjárművezetőknek az igazolólapot menetközben maguknál kell tartani. | Elkészül a kormánytagok repülőútjainak biztonságával foglalkozó utasítás. Az utazásra kijelölt gépet műszakilag meg kell vizsgálni és berepüléssel ki kell próbálni. A berepült gépet a repülőtér vezetője az ÁVH jelenlétében leplombálja, a gépet az indulásig az ÁVH őrzi. A gép indulása, érkezése előtt 10 perccel az érintett repülőtér 10 km-es légterében semmiféle légi tevékenységet nem lehet folytatni. | Megindul a „2000 tonnás” sztahanovista mozgalom a vasutakon. Célja: a szabályzatban megállapított mértéknél nagyobb terhelés továbbítása a mozdonyokkal. | Befejeződik a Budapest–Hegyeshalom vonal felsővezeték-rendszerének helyreállítása. | Súlyos autóbuszos közlekedési baleset a fővárosban. 12 halott, 15 sebesült. | A kormány elrendeli, hogy hajót eladni vagy bérbe adni csakis a közlekedési miniszter engedélyével lehet. Engedély nélkül kötött jogügylet érvénytelen. Az uszályok maximális kirakodási idejének megállapítása a közlekedési miniszter hatásköre. | Budapest Nyugati pályaudvaron átadják rendeltetésének a darabáru-rakodó ponkot. | Megszűnik a Budapesti Helyiérdekű Vasutak Betegségi Biztosító Intézete. Feladatait az Országos Társadalombiztosító Intézet látja el. | A közlekedési tárcánál megállapítják a bizalmas és a szigorúan bizalmas ügyek rendjét. A bizalmas ügyiratokat külön kezelik. |