A történeti kutatás egyik alapvető célja az események-folyamatok kezdetének, időtartamának pontos meghatározása. Ezt végzi a „kronológia” – időtan – mint a történettudomány egyik segédtudománya. Legyen szó emberi vagy természeti történelemről.
A „kronológia” ugyanakkor történetírói műfaj: a történések előadása szigorú időrendben. Ilyen értelemben a kronológiát a történelmi ábrázolás egyik műfajának tekintjük. A mi értelmezésünk szerint közli a történés pontos idejét, helyét és azt, hogy „akkor”, „ott” mi történt.
A Történelmi Tár segíteni szeretné a történések időbeli pontos meghatározásának újrabecsülését. Ezért is az Eseménytár közöl részben e-könyveket – tematikus kronológiai feldolgozásokat – és emellett kísérletet tesz a „vég nélküli” magyar történelmi kronológia létrehozására. (Kihasználva a digitális közlés és szerkesztés nyújtotta lehetőségeket.) Vég nélküli e kronológia, mert a szerkesztőség folyamatosan javítja-bővíti tényanyagát. Merthogy tisztában vagyunk azzal: mégoly biztosnak tűnő állításainkat is folyamatosan újra kell vizsgálnunk, okadatolását ki kell egészítenünk. Vég nélküli, mert az Időtár a magyar nemzet történelmének példáján megkísérli bemutatni: miként lehet a földi élet teljességét a történések időrendjével megragadni. Az Eseménytár szerkesztésében kiemelten számítunk kollégáink közreműködésére, javaslatokra, helyesbítésekre, kiegészítésekre.
A Magyar Történeti Kronológia támaszkodik hazai szakirodalom egészére. Összeállításának és szerkesztésének elveit a 2003-ban a História folyóiratban közzétett szerkesztői koncepció határozta meg. (Ezt alább közöljük.) A szerkesztői koncepcióban célul kitűzött, tematikájában „totális kronológiát” a rendszeres kiegészítések során, folyamatosan kívánjuk elérni.
A Magyar történeti kronológia összeállítója és szerkesztője Glatz Ferenc, olvasószerkesztője Burucs Kornélia, Pótó János. A szerkesztőbizottság: Csorba László, Gecsényi Lajos, Makk Ferenc, Molnár Antal, Pók Attila, Soós István, Szász Zoltán, Székely György, Tringli István, Zsoldos Attila. Szerzőit az adott fejezetek tartalomjegyzékénél közöljük.
 |  A Bajai Hajózási és Kereskedelmi Szövetkezet feloszlik, s tagjai belépnek a Magyar Hajófuvarozók Szövetkezetébe. | A Külföldi Kapcsolatok Hivatala megszűnik. A ki- és beutazási ügyek a belügyminiszter hatáskörébe tartoznak. Külföldi meghívást elfogadni, külföldre utazni, külföldi bizottságokat meghívni és fogadni kizárólag a belügyminiszter előzetes hozzájárulásával lehet. | A Vasúti Főosztályon és a MÁV-igazgatóságokon felállítják a politikai osztályokat. | A közlekedési miniszter elrendeli a minisztérium dolgozói munkafegyelmének megszilárdítását. Reggel 8 óra után a későn jövő alkalmazottak a jelenléti ívet csak az osztályvezető előtt írhatják alá. Hivatali munkaidő alatt engedély nélkül az épületből eltávozni szigorúan tilos. Ebédidő: fél óra. A munkaidő alatt a fodrászatot csak rövid ideig tartó hajápolásra (fésülés, vízhullám) lehet igénybe venni. A cipészműhelyben és a szabóságon várakozni tilos. Énekkari, zenekari próbákat munkaidő alatt tartani nem szabad. A gépírónők felettesük távolléte alatt kötelesek hivatalos elfoglaltságot keresni, esetleg más előadóknak segíteni. Azon alkalmazottakkal szemben, akik egy hónapon belül kétszer is vétenek a rendelkezés ellen, vizsgálatot rendelnek el. | A Közlekedés- és Postaügyi Minisztérium elrendeli, hogy a tárca területén műszaki képzettségű alkalmazottak kizárólag műszaki (termelési) beosztásban foglalkoztathatók. | Megnyílik az Úttörővasút második szakasza. | A kormány rendeletet ad ki a gépjárművek adókötelezettségéről. Személyautók után a lökettérfogat minden megkezdett 1000 cm3-e után 30–200 Ft-ot kell fizetni, negyedévi részletekben. → 1953. július 1. | A kormány rendelete értelmében a közületek fuvarozási szerződéseiből eredő igényeiket csak a Fuvarlevél-felülvizsgáló Nemzeti Vállalat útján érvényesíthetik. | Megindul a forgalom az újjáépített tokaji vasúti Tisza-hídon. | A külképviseletek gépjárműveit sárga színű rendszámtáblákkal kell ellátni. A betűk és számok színe kék. |