A történeti kutatás egyik alapvető célja az események-folyamatok kezdetének, időtartamának pontos meghatározása. Ezt végzi a „kronológia” – időtan – mint a történettudomány egyik segédtudománya. Legyen szó emberi vagy természeti történelemről.
A „kronológia” ugyanakkor történetírói műfaj: a történések előadása szigorú időrendben. Ilyen értelemben a kronológiát a történelmi ábrázolás egyik műfajának tekintjük. A mi értelmezésünk szerint közli a történés pontos idejét, helyét és azt, hogy „akkor”, „ott” mi történt.
A Történelmi Tár segíteni szeretné a történések időbeli pontos meghatározásának újrabecsülését. Ezért is az Eseménytár közöl részben e-könyveket – tematikus kronológiai feldolgozásokat – és emellett kísérletet tesz a „vég nélküli” magyar történelmi kronológia létrehozására. (Kihasználva a digitális közlés és szerkesztés nyújtotta lehetőségeket.) Vég nélküli e kronológia, mert a szerkesztőség folyamatosan javítja-bővíti tényanyagát. Merthogy tisztában vagyunk azzal: mégoly biztosnak tűnő állításainkat is folyamatosan újra kell vizsgálnunk, okadatolását ki kell egészítenünk. Vég nélküli, mert az Időtár a magyar nemzet történelmének példáján megkísérli bemutatni: miként lehet a földi élet teljességét a történések időrendjével megragadni. Az Eseménytár szerkesztésében kiemelten számítunk kollégáink közreműködésére, javaslatokra, helyesbítésekre, kiegészítésekre.
A Magyar Történeti Kronológia támaszkodik hazai szakirodalom egészére. Összeállításának és szerkesztésének elveit a 2003-ban a História folyóiratban közzétett szerkesztői koncepció határozta meg. (Ezt alább közöljük.) A szerkesztői koncepcióban célul kitűzött, tematikájában „totális kronológiát” a rendszeres kiegészítések során, folyamatosan kívánjuk elérni.
A Magyar történeti kronológia összeállítója és szerkesztője Glatz Ferenc, olvasószerkesztője Burucs Kornélia, Pótó János. A szerkesztőbizottság: Csorba László, Gecsényi Lajos, Makk Ferenc, Molnár Antal, Pók Attila, Soós István, Szász Zoltán, Székely György, Tringli István, Zsoldos Attila. Szerzőit az adott fejezetek tartalomjegyzékénél közöljük.
 |  Átadják a forgalomnak az Úttörővasút Előre–Ságvári-liget közötti szakaszát. | A közép- és felsőfokú tanfolyamot sikeresen elvégzett közúti gépjárművezetőket műszaki segédtisztté lehet kinevezni. | A Magyar Dolgozók Pártja Titkársága határozatot hoz a vasút-politikai osztályok felállításáról. | Hatályba lép a Fuvarhitelintézet Rt. egyéni céggé átalakításáról szóló kormányrendelet. Tulajdonosa a Magyar Nemzeti Bank. Feladata: a közlekedési vállalatok és fuvaroztatók között fuvardíjcsekkek használata mellett, elszámolás és más ezzel kapcsolatos ügyletek. | Megváltozik a Közlekedésügyi Minisztérium ügyköre. A tárca új neve: Közlekedés- és Postaügyi Minisztérium. A közlekedés- és postaügyi miniszter Bebrits Lajos. → 1952. január 6. | A Közlekedésügyi Minisztérium elrendeli a tárca egész területén a műszaki alkalmazottak összeírását. Jelenteni kell azon nőalkalmazottak adatait, akik rövid átképzés után műszaki szolgálat (pl. műszaki rajzoló) ellátására alkalmasak. → 1950. január 23. | A MÁV vezérigazgatója az éberség jegyében megtiltja a vasút területén a fényképezést. | Magyarország és Bulgária légiforgalmi megállapodást köt. | Az egyes közutak államosításánál az átvételről hárompéldányos jegyzőkönyvet kell készíteni. 35 település nem részesül vámkártalanításban. | Kihirdetik a dunai hajózás rendjéről megkötött nemzetközi egyezményt. |