A történeti kutatás egyik alapvető célja az események-folyamatok kezdetének, időtartamának pontos meghatározása. Ezt végzi a „kronológia” – időtan – mint a történettudomány egyik segédtudománya. Legyen szó emberi vagy természeti történelemről.
A „kronológia” ugyanakkor történetírói műfaj: a történések előadása szigorú időrendben. Ilyen értelemben a kronológiát a történelmi ábrázolás egyik műfajának tekintjük. A mi értelmezésünk szerint közli a történés pontos idejét, helyét és azt, hogy „akkor”, „ott” mi történt.
A Történelmi Tár segíteni szeretné a történések időbeli pontos meghatározásának újrabecsülését. Ezért is az Eseménytár közöl részben e-könyveket – tematikus kronológiai feldolgozásokat – és emellett kísérletet tesz a „vég nélküli” magyar történelmi kronológia létrehozására. (Kihasználva a digitális közlés és szerkesztés nyújtotta lehetőségeket.) Vég nélküli e kronológia, mert a szerkesztőség folyamatosan javítja-bővíti tényanyagát. Merthogy tisztában vagyunk azzal: mégoly biztosnak tűnő állításainkat is folyamatosan újra kell vizsgálnunk, okadatolását ki kell egészítenünk. Vég nélküli, mert az Időtár a magyar nemzet történelmének példáján megkísérli bemutatni: miként lehet a földi élet teljességét a történések időrendjével megragadni. Az Eseménytár szerkesztésében kiemelten számítunk kollégáink közreműködésére, javaslatokra, helyesbítésekre, kiegészítésekre.
A Magyar Történeti Kronológia támaszkodik hazai szakirodalom egészére. Összeállításának és szerkesztésének elveit a 2003-ban a História folyóiratban közzétett szerkesztői koncepció határozta meg. (Ezt alább közöljük.) A szerkesztői koncepcióban célul kitűzött, tematikájában „totális kronológiát” a rendszeres kiegészítések során, folyamatosan kívánjuk elérni.
A Magyar történeti kronológia összeállítója és szerkesztője Glatz Ferenc, olvasószerkesztője Burucs Kornélia, Pótó János. A szerkesztőbizottság: Csorba László, Gecsényi Lajos, Makk Ferenc, Molnár Antal, Pók Attila, Soós István, Szász Zoltán, Székely György, Tringli István, Zsoldos Attila. Szerzőit az adott fejezetek tartalomjegyzékénél közöljük.
 |  Hatályba lép a hajólevelek kiadásáról szóló kormányrendelet. Hajólevél nélkül csak a 20 tonnánál kisebb vízkiszorítású, gép nélküli hajók vagy gép nélküli kompok és tutajok közlekedhetnek. | Befejeződik a Mosonmagyaróvár–Hegyeshalom közötti 11 km-es pálya helyreállítása. | A MÁVAUT kiválik a MÁV-ból és önálló vállalat lesz. Az új vállalatba olvasztják be a Mogürt-Taxibuszt. | Hatályba lép a közúti gépjárműveküzemanyag-fogyasztásának és kerékabroncs-ellátásának szabályozásáról szóló rendelet. Új kerékabroncsot csak a régi leadásával lehet vásárolni. A beszolgáltatott kerékabroncsokat a Magyar Ruggyantaárugyár Rt.-hez kell továbbítani. | A nagyparthajózást végző magyar tengeri kereskedelmi hajóknak gyógyszer- és méregszekrénnyel kell rendelkezniük. | A kivándorlók ingóságait kizárólag a Masped szállítmányozhatja. | Hatályba lép a közhasználatú gépjárművállalatok üzletszabályzata. | Hatályba lép az Állami Hajózási Szállítási Iroda létesítéséről szóló rendelet. Minden 50 tonnát meghaladó vízi szállítmányt be kell jelenteni a Hajózási Irodának. Az iroda menetlevelet állít ki. Működését 1951-ben megszüntetik. | Átszervezik a MÁV Igazgatóságát. A MÁV Igazgatóság feladatát a Közlekedési Minisztérium Vasúti Főosztálya, egyben a MÁV Vezérigazgatósága veszi át. A MÁV vezérigazgatója: Csanádi György. | Árvízveszély vagy más rendkívüli körülmény esetén a természetes és jogi személyek gépjárműveit – vezetőjükkel együtt – a közlekedési miniszter igénybe veheti. |