A történeti kutatás egyik alapvető célja az események-folyamatok kezdetének, időtartamának pontos meghatározása. Ezt végzi a „kronológia” – időtan – mint a történettudomány egyik segédtudománya. Legyen szó emberi vagy természeti történelemről.
A „kronológia” ugyanakkor történetírói műfaj: a történések előadása szigorú időrendben. Ilyen értelemben a kronológiát a történelmi ábrázolás egyik műfajának tekintjük. A mi értelmezésünk szerint közli a történés pontos idejét, helyét és azt, hogy „akkor”, „ott” mi történt.
A Történelmi Tár segíteni szeretné a történések időbeli pontos meghatározásának újrabecsülését. Ezért is az Eseménytár közöl részben e-könyveket – tematikus kronológiai feldolgozásokat – és emellett kísérletet tesz a „vég nélküli” magyar történelmi kronológia létrehozására. (Kihasználva a digitális közlés és szerkesztés nyújtotta lehetőségeket.) Vég nélküli e kronológia, mert a szerkesztőség folyamatosan javítja-bővíti tényanyagát. Merthogy tisztában vagyunk azzal: mégoly biztosnak tűnő állításainkat is folyamatosan újra kell vizsgálnunk, okadatolását ki kell egészítenünk. Vég nélküli, mert az Időtár a magyar nemzet történelmének példáján megkísérli bemutatni: miként lehet a földi élet teljességét a történések időrendjével megragadni. Az Eseménytár szerkesztésében kiemelten számítunk kollégáink közreműködésére, javaslatokra, helyesbítésekre, kiegészítésekre.
A Magyar Történeti Kronológia támaszkodik hazai szakirodalom egészére. Összeállításának és szerkesztésének elveit a 2003-ban a História folyóiratban közzétett szerkesztői koncepció határozta meg. (Ezt alább közöljük.) A szerkesztői koncepcióban célul kitűzött, tematikájában „totális kronológiát” a rendszeres kiegészítések során, folyamatosan kívánjuk elérni.
A Magyar történeti kronológia összeállítója és szerkesztője Glatz Ferenc, olvasószerkesztője Burucs Kornélia, Pótó János. A szerkesztőbizottság: Csorba László, Gecsényi Lajos, Makk Ferenc, Molnár Antal, Pók Attila, Soós István, Szász Zoltán, Székely György, Tringli István, Zsoldos Attila. Szerzőit az adott fejezetek tartalomjegyzékénél közöljük.
 |  Életbe lép a közúti gépjárművezető-képzés színvonalának emeléséről szóló kormányrendelet. A képesítés az Állami Autóműszaki Intézet feladata. → 1969. július 1. | Hasznos terheléssel megrakott magánhasználatú gépkocsi csak menetlevéllel vehet részt a közúti forgalomban. | Járandósági gépkocsik, közhasználatú gépjárművek menetlevél nélkül nem közlekedhetnek. | Hatályba lép a helyi és helyközi szekérfuvarozó iparban felszámítható fuvardíjakról szóló kormányrendelet. A magasabb fuvardíjat felszámítókat súlyosabb esetben 6 hónapi elzárással büntetik. A pénzbüntetés legmagasabb összege 24 ezer Ft. | Megalakul az Ikarus Karosszéria és Járműgyár Nemzeti Vállalat. | A közlekedési miniszter rendelete értelmében a közlekedési vállalatoknál újítási megbízottakat, ill. újítási biztosokat kell kijelölni. | A közlekedési miniszter rendelete értelmében a közlekedési vállalatoknál újítási megbízottakat, ill. újítási biztosokat kell kijelölni. | Az Utasellátó Nemzeti Vállalat átveszi a belföldi étkezőkocsi-szolgálatot 13 étkezőkocsival és egy büfékocsival. | A közforgalmú és korlátolt közforgalmú keskeny nyomközű vasutak állami tulajdonba kerülnek. Államosítják a Bodrogközi Gazdasági Vasutat, a Hegyközi Vasutat, a Nyíregyháza Vidéki Kisvasutat, a Cegléd Környéki Gazdasági Vasutat, a Kecskeméti Gazdasági Vasutat, a Szegedi Gazdasági Vasutat és a Debreceni Városi Gazdasági Vasutat. | Hatályba lép a MÁV Betegségi Biztosító Intézeténél a biztosítási járulékkal kapcsolatos rendelet. |