A történeti kutatás egyik alapvető célja az események-folyamatok kezdetének, időtartamának pontos meghatározása. Ezt végzi a „kronológia” – időtan – mint a történettudomány egyik segédtudománya. Legyen szó emberi vagy természeti történelemről.
A „kronológia” ugyanakkor történetírói műfaj: a történések előadása szigorú időrendben. Ilyen értelemben a kronológiát a történelmi ábrázolás egyik műfajának tekintjük. A mi értelmezésünk szerint közli a történés pontos idejét, helyét és azt, hogy „akkor”, „ott” mi történt.
A Történelmi Tár segíteni szeretné a történések időbeli pontos meghatározásának újrabecsülését. Ezért is az Eseménytár közöl részben e-könyveket – tematikus kronológiai feldolgozásokat – és emellett kísérletet tesz a „vég nélküli” magyar történelmi kronológia létrehozására. (Kihasználva a digitális közlés és szerkesztés nyújtotta lehetőségeket.) Vég nélküli e kronológia, mert a szerkesztőség folyamatosan javítja-bővíti tényanyagát. Merthogy tisztában vagyunk azzal: mégoly biztosnak tűnő állításainkat is folyamatosan újra kell vizsgálnunk, okadatolását ki kell egészítenünk. Vég nélküli, mert az Időtár a magyar nemzet történelmének példáján megkísérli bemutatni: miként lehet a földi élet teljességét a történések időrendjével megragadni. Az Eseménytár szerkesztésében kiemelten számítunk kollégáink közreműködésére, javaslatokra, helyesbítésekre, kiegészítésekre.
A Magyar Történeti Kronológia támaszkodik hazai szakirodalom egészére. Összeállításának és szerkesztésének elveit a 2003-ban a História folyóiratban közzétett szerkesztői koncepció határozta meg. (Ezt alább közöljük.) A szerkesztői koncepcióban célul kitűzött, tematikájában „totális kronológiát” a rendszeres kiegészítések során, folyamatosan kívánjuk elérni.
A Magyar történeti kronológia összeállítója és szerkesztője Glatz Ferenc, olvasószerkesztője Burucs Kornélia, Pótó János. A szerkesztőbizottság: Csorba László, Gecsényi Lajos, Makk Ferenc, Molnár Antal, Pók Attila, Soós István, Szász Zoltán, Székely György, Tringli István, Zsoldos Attila. Szerzőit az adott fejezetek tartalomjegyzékénél közöljük.
Átadják a forgalomnak a Selyp–Petőfibánya közötti vasútvonalat. A Budapest Székesfővárosi Közlekedési Rt. új autóbuszviteldíjakat, valamint a dolgozók általános hetijegyét vezeti be. A hetijegy naponta 1-1 óra utazásra jogosít, ára 6 Ft. Átadják a forgalomnak a Mór–Pusztavám közötti vasútvonalat. Hossza: 5 km. A Budapesti Autóbusz-közlekedési Rt. átveszi a Budapesti Helyiérdekű Vasutak autóbuszüzemének visegrádi vonalát. A MÁV átveszi a Nemzetközi Hálókocsitársaságtól az étkezőkocsik üzemét a belföldi forgalomban. Belgrádban aláírják a Dunán való hajózás rendjéről szóló egyezményt. Törvénybe iktatja az 1949:XIII. törvény. A Keleti és Déli pályaudvarok körül bevezetik az egyirányú gépkocsiforgalmat. Átadják a forgalomnak az újjáépített Margit hidat. Ünnepélyesen megnyitják a szovjet minta alapján épített úttörővasút Széchenyi-hegy–Virágvölgy (Előre) állomások közötti vonalszakaszát. Üzembe helyezik a MÁV első önműködő, vágányfoglaltságot jelző Integra típusú biztosítóberendezését az Úttörővasút Csillebérc állomásán. |