A történeti kutatás egyik alapvető célja az események-folyamatok kezdetének, időtartamának pontos meghatározása. Ezt végzi a „kronológia” – időtan – mint a történettudomány egyik segédtudománya. Legyen szó emberi vagy természeti történelemről.
A „kronológia” ugyanakkor történetírói műfaj: a történések előadása szigorú időrendben. Ilyen értelemben a kronológiát a történelmi ábrázolás egyik műfajának tekintjük. A mi értelmezésünk szerint közli a történés pontos idejét, helyét és azt, hogy „akkor”, „ott” mi történt.
A Történelmi Tár segíteni szeretné a történések időbeli pontos meghatározásának újrabecsülését. Ezért is az Eseménytár közöl részben e-könyveket – tematikus kronológiai feldolgozásokat – és emellett kísérletet tesz a „vég nélküli” magyar történelmi kronológia létrehozására. (Kihasználva a digitális közlés és szerkesztés nyújtotta lehetőségeket.) Vég nélküli e kronológia, mert a szerkesztőség folyamatosan javítja-bővíti tényanyagát. Merthogy tisztában vagyunk azzal: mégoly biztosnak tűnő állításainkat is folyamatosan újra kell vizsgálnunk, okadatolását ki kell egészítenünk. Vég nélküli, mert az Időtár a magyar nemzet történelmének példáján megkísérli bemutatni: miként lehet a földi élet teljességét a történések időrendjével megragadni. Az Eseménytár szerkesztésében kiemelten számítunk kollégáink közreműködésére, javaslatokra, helyesbítésekre, kiegészítésekre.
A Magyar Történeti Kronológia támaszkodik hazai szakirodalom egészére. Összeállításának és szerkesztésének elveit a 2003-ban a História folyóiratban közzétett szerkesztői koncepció határozta meg. (Ezt alább közöljük.) A szerkesztői koncepcióban célul kitűzött, tematikájában „totális kronológiát” a rendszeres kiegészítések során, folyamatosan kívánjuk elérni.
A Magyar történeti kronológia összeállítója és szerkesztője Glatz Ferenc, olvasószerkesztője Burucs Kornélia, Pótó János. A szerkesztőbizottság: Csorba László, Gecsényi Lajos, Makk Ferenc, Molnár Antal, Pók Attila, Soós István, Szász Zoltán, Székely György, Tringli István, Zsoldos Attila. Szerzőit az adott fejezetek tartalomjegyzékénél közöljük.
 |  A Gazdasági Főtanács hozzájárul, hogy hatósági orvosok kedvezménnyel személyautót vásárolhassanak. A behozatal és a lebonyolítás a Mogürt feladata. A 200 darab Tátra és Skoda autó vételárát a vevők évi 12%-os kamat mellett 30 hónapon át törleszthetik le. | A Maszovlet nyári járatot indít Budapest–Siófok között. | Budapesten, a Ferencváros fűtőházban üzembe helyezik az első amerikai gyártmányú 411 sorozatú gőzmozdonyt. | Megindul a forgalom az újjáépített záhonyi Tisza-hídon. | A Szovjetunió a MÁV eredetű, de szovjet hadizsákmányjellel ellátott mozdonyok tulajdonjogáról lemond. | A növekvő magyar–szovjet vasúti forgalom zavartalan lebonyolításáraelkezdődik a záhonyi vasúti csomópont fejlesztése. | Megalakul a Központi Szállítási Tanács Titkársága. | A Budapest Székesfővárosi Közlekedési Rt. meghosszabbítja a villamosjáratok és a fogaskerekű üzemidejét. | Nagy-Budapest közlekedési kérdéseinek megoldására a Budapest Székesfővárosi Közlekedési Rt. adatgyűjtést végez az utazási szokásokról. Ezért e napon mindenfajta menetjegy csak a kalauzok által adott pótjegy egyidejű használatával érvényes. | A Budapest Székesfővárosi Közlekedési Rt. két napig érvényes centenáriumi jegyet vezet be, mely korlátlan számú utazásra jogosít. Ára: 20 Ft. |