Tovább az elektronikus kiadványokra
Tovább az Eseménytárra

 

 

A történeti kutatás egyik alapvető célja az események-folyamatok kezdetének, időtartamának pontos meghatározása. Ezt végzi a „kronológia” – időtan – mint a történettudomány egyik segédtudománya. Legyen szó emberi vagy természeti történelemről.

A „kronológia” ugyanakkor történetírói műfaj: a történések előadása szigorú időrendben. Ilyen értelemben a kronológiát a történelmi ábrázolás egyik műfajának tekintjük. A mi értelmezésünk szerint közli a történés pontos idejét, helyét és azt, hogy „akkor”, „ott” mi történt.

A Történelmi Tár segíteni szeretné a történések időbeli pontos meghatározásának újrabecsülését. Ezért is az Eseménytár közöl részben e-könyveket – tematikus kronológiai feldolgozásokat – és emellett kísérletet tesz a „vég nélküli” magyar történelmi kronológia létrehozására. (Kihasználva a digitális közlés és szerkesztés nyújtotta lehetőségeket.) Vég nélküli e kronológia, mert a szerkesztőség folyamatosan javítja-bővíti tényanyagát. Merthogy tisztában vagyunk azzal: mégoly biztosnak tűnő állításainkat is folyamatosan újra kell vizsgálnunk, okadatolását ki kell egészítenünk. Vég nélküli, mert az Időtár a magyar nemzet történelmének példáján megkísérli bemutatni: miként lehet a földi élet teljességét a történések időrendjével megragadni. Az Eseménytár szerkesztésében kiemelten számítunk kollégáink közreműködésére, javaslatokra, helyesbítésekre, kiegészítésekre.

A Magyar Történeti Kronológia támaszkodik hazai szakirodalom egészére. Összeállításának és szerkesztésének elveit a 2003-ban a História folyóiratban közzétett szerkesztői koncepció határozta meg. (Ezt alább közöljük.) A szerkesztői koncepcióban célul kitűzött, tematikájában „totális kronológiát” a rendszeres kiegészítések során, folyamatosan kívánjuk elérni.

A Magyar történeti kronológia összeállítója és szerkesztője Glatz Ferenc, olvasószerkesztője Burucs Kornélia, Pótó János. A szerkesztőbizottság: Csorba László, Gecsényi Lajos, Makk Ferenc, Molnár Antal, Pók Attila, Soós István, Szász Zoltán, Székely György, Tringli István, Zsoldos Attila. Szerzőit az adott fejezetek tartalomjegyzékénél közöljük.

Varsó–Budapest között megindul a Maszovlet és a LOT közös légijárata.

Újból megnyitották a forgalom előtt a Sió-csatornát – írja a Balatoni Kurír. A csatornán elsőként a Tihany motoros hajó úszik le.

A Szent István körúton újra üzembe helyezik az első automatikus közúti forgalomirányító berendezést.

Megindul a forgalom a véglegesen helyreállított szolnoki Tisza-hídon.

Megkezdődik a Ferihegyi repülőtér építése. A repülőtér területét még 1945 előtt kiválasztották, s 1945 előtt elkészült a hozzá vezető gyorsforgalmi út is. Az első hároméves terv alatt az építkezésre 41 millió forintot költenek.

A fővárosban a villamosvonal­jegy 50 fillér, átszállójegy 70 fillér, arcképes havibérlet 57 Ft.

Befejeződik Záhony állomás bővítése. Átadják az első, 1524 mm széles nyomtávolságú vágányt.

Magyarország és Szovjetunió kereskedelmi és tengerhajózási egyezményt ír alá. Törvénybe iktatja a XVIII. törvény.