A történeti kutatás egyik alapvető célja az események-folyamatok kezdetének, időtartamának pontos meghatározása. Ezt végzi a „kronológia” – időtan – mint a történettudomány egyik segédtudománya. Legyen szó emberi vagy természeti történelemről.
A „kronológia” ugyanakkor történetírói műfaj: a történések előadása szigorú időrendben. Ilyen értelemben a kronológiát a történelmi ábrázolás egyik műfajának tekintjük. A mi értelmezésünk szerint közli a történés pontos idejét, helyét és azt, hogy „akkor”, „ott” mi történt.
A Történelmi Tár segíteni szeretné a történések időbeli pontos meghatározásának újrabecsülését. Ezért is az Eseménytár közöl részben e-könyveket – tematikus kronológiai feldolgozásokat – és emellett kísérletet tesz a „vég nélküli” magyar történelmi kronológia létrehozására. (Kihasználva a digitális közlés és szerkesztés nyújtotta lehetőségeket.) Vég nélküli e kronológia, mert a szerkesztőség folyamatosan javítja-bővíti tényanyagát. Merthogy tisztában vagyunk azzal: mégoly biztosnak tűnő állításainkat is folyamatosan újra kell vizsgálnunk, okadatolását ki kell egészítenünk. Vég nélküli, mert az Időtár a magyar nemzet történelmének példáján megkísérli bemutatni: miként lehet a földi élet teljességét a történések időrendjével megragadni. Az Eseménytár szerkesztésében kiemelten számítunk kollégáink közreműködésére, javaslatokra, helyesbítésekre, kiegészítésekre.
A Magyar Történeti Kronológia támaszkodik hazai szakirodalom egészére. Összeállításának és szerkesztésének elveit a 2003-ban a História folyóiratban közzétett szerkesztői koncepció határozta meg. (Ezt alább közöljük.) A szerkesztői koncepcióban célul kitűzött, tematikájában „totális kronológiát” a rendszeres kiegészítések során, folyamatosan kívánjuk elérni.
A Magyar történeti kronológia összeállítója és szerkesztője Glatz Ferenc, olvasószerkesztője Burucs Kornélia, Pótó János. A szerkesztőbizottság: Csorba László, Gecsényi Lajos, Makk Ferenc, Molnár Antal, Pók Attila, Soós István, Szász Zoltán, Székely György, Tringli István, Zsoldos Attila. Szerzőit az adott fejezetek tartalomjegyzékénél közöljük.
 |  A Ganz Hajógyár hajóműhelye leég. A hatóságok szabotázsra gyanakszanak. | Megnyílik a Maszovlet miskolci járata. | Megnyílik a Maszovlet Budapest–Prága közötti járata. Ez a társaság első külföldi, menetrend szerinti légijárata. | A Maszovlet charter járata szovjet állampolgárokat visz Budapestről Zürichbe. Másnap egy delegációt Prágába szállítanak. | Magyarország és Csehszlovákia légiforgalmi megállapodást ír alá. | A MÁV Konzum első árudáját ünnepélyesen megnyitják a dunakeszi főműhelyben. | Befejeződik a Keleti pályaudvar és a Kelenföldi pályaudvar közötti 13 km-es pálya helyreállítása. | Az amerikai hadsereg hadifeleslegéből a Párizsba küldött magyar kormánybizottság 520 mozdonyt megvásárol, ezek közül 85 db olajtüzelésű. A gőzmozdonyok ára, állapotuktól függetlenül, 10 ezer USA-dollár. A vételár fedezetéül az amerikai kormány 15 millió dolláros árukölcsöne szolgál. A megvásárolt mozdonyok közül 484 db-ot forgalomba helyeznek, a többit szétbontják és alkatrészként hasznosítják. | Nyíregyháza és Sóstó között újra közlekedik a villamos. | Az első amerikai mozdonyok próbamenetei Magyarországon. |