A történeti kutatás egyik alapvető célja az események-folyamatok kezdetének, időtartamának pontos meghatározása. Ezt végzi a „kronológia” – időtan – mint a történettudomány egyik segédtudománya. Legyen szó emberi vagy természeti történelemről.
A „kronológia” ugyanakkor történetírói műfaj: a történések előadása szigorú időrendben. Ilyen értelemben a kronológiát a történelmi ábrázolás egyik műfajának tekintjük. A mi értelmezésünk szerint közli a történés pontos idejét, helyét és azt, hogy „akkor”, „ott” mi történt.
A Történelmi Tár segíteni szeretné a történések időbeli pontos meghatározásának újrabecsülését. Ezért is az Eseménytár közöl részben e-könyveket – tematikus kronológiai feldolgozásokat – és emellett kísérletet tesz a „vég nélküli” magyar történelmi kronológia létrehozására. (Kihasználva a digitális közlés és szerkesztés nyújtotta lehetőségeket.) Vég nélküli e kronológia, mert a szerkesztőség folyamatosan javítja-bővíti tényanyagát. Merthogy tisztában vagyunk azzal: mégoly biztosnak tűnő állításainkat is folyamatosan újra kell vizsgálnunk, okadatolását ki kell egészítenünk. Vég nélküli, mert az Időtár a magyar nemzet történelmének példáján megkísérli bemutatni: miként lehet a földi élet teljességét a történések időrendjével megragadni. Az Eseménytár szerkesztésében kiemelten számítunk kollégáink közreműködésére, javaslatokra, helyesbítésekre, kiegészítésekre.
A Magyar Történeti Kronológia támaszkodik hazai szakirodalom egészére. Összeállításának és szerkesztésének elveit a 2003-ban a História folyóiratban közzétett szerkesztői koncepció határozta meg. (Ezt alább közöljük.) A szerkesztői koncepcióban célul kitűzött, tematikájában „totális kronológiát” a rendszeres kiegészítések során, folyamatosan kívánjuk elérni.
A Magyar történeti kronológia összeállítója és szerkesztője Glatz Ferenc, olvasószerkesztője Burucs Kornélia, Pótó János. A szerkesztőbizottság: Csorba László, Gecsényi Lajos, Makk Ferenc, Molnár Antal, Pók Attila, Soós István, Szász Zoltán, Székely György, Tringli István, Zsoldos Attila. Szerzőit az adott fejezetek tartalomjegyzékénél közöljük.
A Maszovlet és a Tars román légitársaság pool-szerződést ír alá. Közlekedési kiállítás nyílik a Városligetben. Nyugat-Németország amerikai övezetéből visszaérkezik Budapestre a magyar műkincseket és ezüstöt szállító vonatszerelvény. A Közlekedésügyi Minisztérium jóváhagyja a záhonyi átrakó építési tervdokumentációját. A tervben 70 ezer m3 földmunka; 3,2 km 1435 mm és 4 km 1524 mm nyomtávolságú új vasúti pálya megépítése stb. szerepel. A Budapest Székesfővárosi Közlekedési Rt. külterületi hetijegyet vezet be. Befejeződik Nagyszentjános–Győr közötti 13 km-es pálya helyreállítása. A dolgozók iskolájába és a szaktanfolyamokra járó dolgozók részére a Budapest Székesfővárosi Közlekedési Rt. kedvezményes hetijegyet vezet be. Megnyílik a Maszovlet pécsi járata. A Kassa és a Szeged Duna-tengerjáró hajók hazaérkeznek Passauból. A Budapestet csak a következő év tavaszán kapja vissza Magyarország. A Maszovlet viteldíjai átlagosan 20%-kal csökkennek. |