A történeti kutatás egyik alapvető célja az események-folyamatok kezdetének, időtartamának pontos meghatározása. Ezt végzi a „kronológia” – időtan – mint a történettudomány egyik segédtudománya. Legyen szó emberi vagy természeti történelemről.
A „kronológia” ugyanakkor történetírói műfaj: a történések előadása szigorú időrendben. Ilyen értelemben a kronológiát a történelmi ábrázolás egyik műfajának tekintjük. A mi értelmezésünk szerint közli a történés pontos idejét, helyét és azt, hogy „akkor”, „ott” mi történt.
A Történelmi Tár segíteni szeretné a történések időbeli pontos meghatározásának újrabecsülését. Ezért is az Eseménytár közöl részben e-könyveket – tematikus kronológiai feldolgozásokat – és emellett kísérletet tesz a „vég nélküli” magyar történelmi kronológia létrehozására. (Kihasználva a digitális közlés és szerkesztés nyújtotta lehetőségeket.) Vég nélküli e kronológia, mert a szerkesztőség folyamatosan javítja-bővíti tényanyagát. Merthogy tisztában vagyunk azzal: mégoly biztosnak tűnő állításainkat is folyamatosan újra kell vizsgálnunk, okadatolását ki kell egészítenünk. Vég nélküli, mert az Időtár a magyar nemzet történelmének példáján megkísérli bemutatni: miként lehet a földi élet teljességét a történések időrendjével megragadni. Az Eseménytár szerkesztésében kiemelten számítunk kollégáink közreműködésére, javaslatokra, helyesbítésekre, kiegészítésekre.
A Magyar Történeti Kronológia támaszkodik hazai szakirodalom egészére. Összeállításának és szerkesztésének elveit a 2003-ban a História folyóiratban közzétett szerkesztői koncepció határozta meg. (Ezt alább közöljük.) A szerkesztői koncepcióban célul kitűzött, tematikájában „totális kronológiát” a rendszeres kiegészítések során, folyamatosan kívánjuk elérni.
A Magyar történeti kronológia összeállítója és szerkesztője Glatz Ferenc, olvasószerkesztője Burucs Kornélia, Pótó János. A szerkesztőbizottság: Csorba László, Gecsényi Lajos, Makk Ferenc, Molnár Antal, Pók Attila, Soós István, Szász Zoltán, Székely György, Tringli István, Zsoldos Attila. Szerzőit az adott fejezetek tartalomjegyzékénél közöljük.
Átadják a forgalomnak a Déli összekötő vasúti hidat. Elkezdik bontani a szovjet hadsereg építette ideiglenes hidat. Megindul a Maszovlet debreceni és szombathelyi járata. A fővárosban az autóbuszvonaljegy a 7, 17, 24, 25-ös járatokon 80 fillér. Vonaljegy a 2-es és 5-ös járatokon 1,50 Ft. Villamos-átszállójegy 60 fillér, dolgozók hetijegye 6 Ft, arcképes havibérlet 65 Ft. A fővárosi villamosokon bevezetik a vonaljegyet. Ára 60 fillér. Vonaljegyet csúcsforgalomban nem lehet váltani. Átadják a forgalomnak az újjáépített Szabadság hidat. Befejeződik a Kelenföldi pályaudvar és Budaörs közötti 6 km-es pálya helyreállítása. Megérkezik a Budaörsi repülőtérre a Maszovlet leendő gépparkját képező öt db LI–2 típusú repülőgép. A fővárosban a villamos átszállójegy 90 fillér, arcképes havibérlet 72 Ft, dolgozók hetijegye 7 Ft. A forgalomba állított Tisza, Duna-tengerjáró hajó elindul a Fekete-tenger felé. A fővárosban a villamos arcképes havibérlet ára 80 000 000 adópengő. |