A történeti kutatás egyik alapvető célja az események-folyamatok kezdetének, időtartamának pontos meghatározása. Ezt végzi a „kronológia” – időtan – mint a történettudomány egyik segédtudománya. Legyen szó emberi vagy természeti történelemről.
A „kronológia” ugyanakkor történetírói műfaj: a történések előadása szigorú időrendben. Ilyen értelemben a kronológiát a történelmi ábrázolás egyik műfajának tekintjük. A mi értelmezésünk szerint közli a történés pontos idejét, helyét és azt, hogy „akkor”, „ott” mi történt.
A Történelmi Tár segíteni szeretné a történések időbeli pontos meghatározásának újrabecsülését. Ezért is az Eseménytár közöl részben e-könyveket – tematikus kronológiai feldolgozásokat – és emellett kísérletet tesz a „vég nélküli” magyar történelmi kronológia létrehozására. (Kihasználva a digitális közlés és szerkesztés nyújtotta lehetőségeket.) Vég nélküli e kronológia, mert a szerkesztőség folyamatosan javítja-bővíti tényanyagát. Merthogy tisztában vagyunk azzal: mégoly biztosnak tűnő állításainkat is folyamatosan újra kell vizsgálnunk, okadatolását ki kell egészítenünk. Vég nélküli, mert az Időtár a magyar nemzet történelmének példáján megkísérli bemutatni: miként lehet a földi élet teljességét a történések időrendjével megragadni. Az Eseménytár szerkesztésében kiemelten számítunk kollégáink közreműködésére, javaslatokra, helyesbítésekre, kiegészítésekre.
A Magyar Történeti Kronológia támaszkodik hazai szakirodalom egészére. Összeállításának és szerkesztésének elveit a 2003-ban a História folyóiratban közzétett szerkesztői koncepció határozta meg. (Ezt alább közöljük.) A szerkesztői koncepcióban célul kitűzött, tematikájában „totális kronológiát” a rendszeres kiegészítések során, folyamatosan kívánjuk elérni.
A Magyar történeti kronológia összeállítója és szerkesztője Glatz Ferenc, olvasószerkesztője Burucs Kornélia, Pótó János. A szerkesztőbizottság: Csorba László, Gecsényi Lajos, Makk Ferenc, Molnár Antal, Pók Attila, Soós István, Szász Zoltán, Székely György, Tringli István, Zsoldos Attila. Szerzőit az adott fejezetek tartalomjegyzékénél közöljük.
Üzemanyaghiány miatt szünetel az autóbusz-közlekedés a fővárosban. A fővárosban az arcképes havibérlet ára 1 800 ezer, az autóbuszjegy 60 ezer pengő. A Budapest Székesfővárosi Közlekedési Rt. a villamosokon bevezeti az útvonalbérleteket. Felállítják az Országos Gépjárműügyi és Közúti Közlekedésrendészeti Bizottságot. A fővárosban az arcképes havibérlet ára 180 000 000 pengő, az autóbuszjegy 10 000. Átadják a forgalomnak a Kossuth hidat. Építési költség: 1,5 millió aranypengő. Három hónapos szénhiány után újraindul a távolsági vonatforgalom a MÁV fővonalain. A Horthy Miklós (Petőfi) hídnál épített pontonhídon megindul a gépkocsi-közlekedés. A Margit híd és a Ferenc József híd provizóriumát jégzajlás elviszi. Megszűnik az összeköttetés Pest és Buda között. A minisztertanács kiterjeszti a statáriumot a vasutak területén elhelyezett ingóságok ellopásának büntetésére is. |