A történeti kutatás egyik alapvető célja az események-folyamatok kezdetének, időtartamának pontos meghatározása. Ezt végzi a „kronológia” – időtan – mint a történettudomány egyik segédtudománya. Legyen szó emberi vagy természeti történelemről.
A „kronológia” ugyanakkor történetírói műfaj: a történések előadása szigorú időrendben. Ilyen értelemben a kronológiát a történelmi ábrázolás egyik műfajának tekintjük. A mi értelmezésünk szerint közli a történés pontos idejét, helyét és azt, hogy „akkor”, „ott” mi történt.
A Történelmi Tár segíteni szeretné a történések időbeli pontos meghatározásának újrabecsülését. Ezért is az Eseménytár közöl részben e-könyveket – tematikus kronológiai feldolgozásokat – és emellett kísérletet tesz a „vég nélküli” magyar történelmi kronológia létrehozására. (Kihasználva a digitális közlés és szerkesztés nyújtotta lehetőségeket.) Vég nélküli e kronológia, mert a szerkesztőség folyamatosan javítja-bővíti tényanyagát. Merthogy tisztában vagyunk azzal: mégoly biztosnak tűnő állításainkat is folyamatosan újra kell vizsgálnunk, okadatolását ki kell egészítenünk. Vég nélküli, mert az Időtár a magyar nemzet történelmének példáján megkísérli bemutatni: miként lehet a földi élet teljességét a történések időrendjével megragadni. Az Eseménytár szerkesztésében kiemelten számítunk kollégáink közreműködésére, javaslatokra, helyesbítésekre, kiegészítésekre.
A Magyar Történeti Kronológia támaszkodik hazai szakirodalom egészére. Összeállításának és szerkesztésének elveit a 2003-ban a História folyóiratban közzétett szerkesztői koncepció határozta meg. (Ezt alább közöljük.) A szerkesztői koncepcióban célul kitűzött, tematikájában „totális kronológiát” a rendszeres kiegészítések során, folyamatosan kívánjuk elérni.
A Magyar történeti kronológia összeállítója és szerkesztője Glatz Ferenc, olvasószerkesztője Burucs Kornélia, Pótó János. A szerkesztőbizottság: Csorba László, Gecsényi Lajos, Makk Ferenc, Molnár Antal, Pók Attila, Soós István, Szász Zoltán, Székely György, Tringli István, Zsoldos Attila. Szerzőit az adott fejezetek tartalomjegyzékénél közöljük.
 |  Az ideiglenes nemzeti kormány Varga Lászlót és Bánhidi Zoltánt államvasúti igazgatóvá nevezi ki. A MÁV ideiglenes elnöke: Varga László. | A MÁV Igazgatóság körrendeletet ad ki a forgalmi szolgálatnál tapasztalt nehézségek megszüntetéséről. Meg kell akadályozni, hogy illetéktelenek beavatkozzanak a szolgálat lebonyolításába. Az illetékes orosz vasúti katonai parancsnokság hozzájárulásával kiadott rendelkezéseket végre kell hajtani. | Újraindul a fogaskerekű Budán. | A fővárosi rendőrfőkapitány elrendeli, hogy személygépkocsival, lakott területen max. 40 km/óra sebességgel lehet közlekedni. Kerékpárosoknak az útkeresztezésben a kerékpárt kézzel kell vezetni. | A MÁV Északi és Déli Üzletvezetőségéből megszervezik a Budapesti Üzletvezetőséget. | Megindul a közvetlen személyforgalom Pécs–Nagykanizsa között. | Elkészül a MÁV vonalainak helyreállítási programja. | Létrejön a közvetlen vonat-összeköttetés Budapest–Pécs között. | Megjelenik a Közlekedési Közlöny első száma. | A fővárosi Duna-hidak újjáépítésének érdekében ismét kell hídvámot fizetni a hidakon. Személyeknek 1, lovas kocsinak 10, teherautónak 20 pengő a tarifa. |