A történeti kutatás egyik alapvető célja az események-folyamatok kezdetének, időtartamának pontos meghatározása. Ezt végzi a „kronológia” – időtan – mint a történettudomány egyik segédtudománya. Legyen szó emberi vagy természeti történelemről.
A „kronológia” ugyanakkor történetírói műfaj: a történések előadása szigorú időrendben. Ilyen értelemben a kronológiát a történelmi ábrázolás egyik műfajának tekintjük. A mi értelmezésünk szerint közli a történés pontos idejét, helyét és azt, hogy „akkor”, „ott” mi történt.
A Történelmi Tár segíteni szeretné a történések időbeli pontos meghatározásának újrabecsülését. Ezért is az Eseménytár közöl részben e-könyveket – tematikus kronológiai feldolgozásokat – és emellett kísérletet tesz a „vég nélküli” magyar történelmi kronológia létrehozására. (Kihasználva a digitális közlés és szerkesztés nyújtotta lehetőségeket.) Vég nélküli e kronológia, mert a szerkesztőség folyamatosan javítja-bővíti tényanyagát. Merthogy tisztában vagyunk azzal: mégoly biztosnak tűnő állításainkat is folyamatosan újra kell vizsgálnunk, okadatolását ki kell egészítenünk. Vég nélküli, mert az Időtár a magyar nemzet történelmének példáján megkísérli bemutatni: miként lehet a földi élet teljességét a történések időrendjével megragadni. Az Eseménytár szerkesztésében kiemelten számítunk kollégáink közreműködésére, javaslatokra, helyesbítésekre, kiegészítésekre.
A Magyar Történeti Kronológia támaszkodik hazai szakirodalom egészére. Összeállításának és szerkesztésének elveit a 2003-ban a História folyóiratban közzétett szerkesztői koncepció határozta meg. (Ezt alább közöljük.) A szerkesztői koncepcióban célul kitűzött, tematikájában „totális kronológiát” a rendszeres kiegészítések során, folyamatosan kívánjuk elérni.
A Magyar történeti kronológia összeállítója és szerkesztője Glatz Ferenc, olvasószerkesztője Burucs Kornélia, Pótó János. A szerkesztőbizottság: Csorba László, Gecsényi Lajos, Makk Ferenc, Molnár Antal, Pók Attila, Soós István, Szász Zoltán, Székely György, Tringli István, Zsoldos Attila. Szerzőit az adott fejezetek tartalomjegyzékénél közöljük.
 |  Átadják a forgalomnak a szovjet hadsereg építette ideiglenes Déli összekötő hidat. | Budapestre érkezik az első deportáltakat visszaszállító vonat. | Közlekedési kapcsolat létesül Kispest és Pest belvárosa között. | Megalakul a Magyar Vasutasok és Hajósok Országos Szabad Szakszervezete. | A minisztertanács biztosítja a budapesti Duna-hidak helyreállításának első üteméhez szükséges 174,2 millió pengő hitelt. | Újpest és a Berlin tér között megindul a villamosközlekedés. | A MÁV Igazgatósága kéri, hogy a személyszállító vonatok túlzsúfoltságának megszüntetése érdekében a távolsági forgalomban közlekedő járatokon hivatalos utazási igazolványokat vezessenek be. → május 15. | A tiszántúli vasútvonalak ügyeinek intézését a szovjet hatóságok átadják a MÁV-nak. | Különvonattal Debrecenből Budapestre érkezik az ideiglenes nemzeti kormány. | Személyvonat közlekedik a Komárom–Dorog–Budapest útvonalon. |