A történeti kutatás egyik alapvető célja az események-folyamatok kezdetének, időtartamának pontos meghatározása. Ezt végzi a „kronológia” – időtan – mint a történettudomány egyik segédtudománya. Legyen szó emberi vagy természeti történelemről.
A „kronológia” ugyanakkor történetírói műfaj: a történések előadása szigorú időrendben. Ilyen értelemben a kronológiát a történelmi ábrázolás egyik műfajának tekintjük. A mi értelmezésünk szerint közli a történés pontos idejét, helyét és azt, hogy „akkor”, „ott” mi történt.
A Történelmi Tár segíteni szeretné a történések időbeli pontos meghatározásának újrabecsülését. Ezért is az Eseménytár közöl részben e-könyveket – tematikus kronológiai feldolgozásokat – és emellett kísérletet tesz a „vég nélküli” magyar történelmi kronológia létrehozására. (Kihasználva a digitális közlés és szerkesztés nyújtotta lehetőségeket.) Vég nélküli e kronológia, mert a szerkesztőség folyamatosan javítja-bővíti tényanyagát. Merthogy tisztában vagyunk azzal: mégoly biztosnak tűnő állításainkat is folyamatosan újra kell vizsgálnunk, okadatolását ki kell egészítenünk. Vég nélküli, mert az Időtár a magyar nemzet történelmének példáján megkísérli bemutatni: miként lehet a földi élet teljességét a történések időrendjével megragadni. Az Eseménytár szerkesztésében kiemelten számítunk kollégáink közreműködésére, javaslatokra, helyesbítésekre, kiegészítésekre.
A Magyar Történeti Kronológia támaszkodik hazai szakirodalom egészére. Összeállításának és szerkesztésének elveit a 2003-ban a História folyóiratban közzétett szerkesztői koncepció határozta meg. (Ezt alább közöljük.) A szerkesztői koncepcióban célul kitűzött, tematikájában „totális kronológiát” a rendszeres kiegészítések során, folyamatosan kívánjuk elérni.
A Magyar történeti kronológia összeállítója és szerkesztője Glatz Ferenc, olvasószerkesztője Burucs Kornélia, Pótó János. A szerkesztőbizottság: Csorba László, Gecsényi Lajos, Makk Ferenc, Molnár Antal, Pók Attila, Soós István, Szász Zoltán, Székely György, Tringli István, Zsoldos Attila. Szerzőit az adott fejezetek tartalomjegyzékénél közöljük.
 |  Szegedről Soroksárra megérkezik az első tehervonat. | Megindul az első munkásvonat a Nyugati pályaudvar és az istvántelki főműhely között. | Megalakul a MÁV Igazgatóságában az ideiglenes Üzemi Tanács. Vezetője: Csanádi György. A főosztályok kötelesek naponként az elvégzett munkáról a bizottságokat tájékoztatni. A rendelettervezeteket a bizottságnak be kell mutatni. | Budapest szovjet katonai parancsnoka az utcai közlekedést 5–21 óra között engedélyezi. | A MÁV-üzletvezetőségeket a Kereskedelmi és Közlekedésügyi Minisztérium öntevékeny helyreállításra utasítja. | Az ideiglenes nemzeti kormány aláírja a fegyverszüneti egyezményt. A szövetségesek csapatszállításait minden rendelkezésre álló eszközzel, saját költségre elő kell segíteni. | A németek felrobbantják a Lánchíd, Erzsébet híd és Margit híd megmaradt részeit. | A MÁV miskolci üzletvezetőség területén megindul a polgári forgalom. | Megindul a vasúti személyforgalom Szentes–Hódmezővásárhely–Tisza-hídfő, Orosháza–Békéscsaba, Orosháza– Szentes, Szentes–Kiskunhalas, Makó–Mezőhegyes–Kétegyháza–Elek, Mezőhegyes– Battonya, Apátfalva–Hódmezővásárhely között. | Felrobbantják a Ferenc József hidat. |