A történeti kutatás egyik alapvető célja az események-folyamatok kezdetének, időtartamának pontos meghatározása. Ezt végzi a „kronológia” – időtan – mint a történettudomány egyik segédtudománya. Legyen szó emberi vagy természeti történelemről.
A „kronológia” ugyanakkor történetírói műfaj: a történések előadása szigorú időrendben. Ilyen értelemben a kronológiát a történelmi ábrázolás egyik műfajának tekintjük. A mi értelmezésünk szerint közli a történés pontos idejét, helyét és azt, hogy „akkor”, „ott” mi történt.
A Történelmi Tár segíteni szeretné a történések időbeli pontos meghatározásának újrabecsülését. Ezért is az Eseménytár közöl részben e-könyveket – tematikus kronológiai feldolgozásokat – és emellett kísérletet tesz a „vég nélküli” magyar történelmi kronológia létrehozására. (Kihasználva a digitális közlés és szerkesztés nyújtotta lehetőségeket.) Vég nélküli e kronológia, mert a szerkesztőség folyamatosan javítja-bővíti tényanyagát. Merthogy tisztában vagyunk azzal: mégoly biztosnak tűnő állításainkat is folyamatosan újra kell vizsgálnunk, okadatolását ki kell egészítenünk. Vég nélküli, mert az Időtár a magyar nemzet történelmének példáján megkísérli bemutatni: miként lehet a földi élet teljességét a történések időrendjével megragadni. Az Eseménytár szerkesztésében kiemelten számítunk kollégáink közreműködésére, javaslatokra, helyesbítésekre, kiegészítésekre.
A Magyar Történeti Kronológia támaszkodik hazai szakirodalom egészére. Összeállításának és szerkesztésének elveit a 2003-ban a História folyóiratban közzétett szerkesztői koncepció határozta meg. (Ezt alább közöljük.) A szerkesztői koncepcióban célul kitűzött, tematikájában „totális kronológiát” a rendszeres kiegészítések során, folyamatosan kívánjuk elérni.
A Magyar történeti kronológia összeállítója és szerkesztője Glatz Ferenc, olvasószerkesztője Burucs Kornélia, Pótó János. A szerkesztőbizottság: Csorba László, Gecsényi Lajos, Makk Ferenc, Molnár Antal, Pók Attila, Soós István, Szász Zoltán, Székely György, Tringli István, Zsoldos Attila. Szerzőit az adott fejezetek tartalomjegyzékénél közöljük.
Lebombázzák a bajai Duna-hidat. A hídszerkezet egy része a folyóba zuhan. Bombatámadás a békéscsabai vasútállomás ellen. Nagy károk a debreceni pályaudvaron. Bombázzák a bajai, kiskörei, tiszafüredi vasúti hidakat. A bajai híd áthidaló szerkezete a folyóba zuhan. Ismételt légitámadás a budapesti összekötő vasúti hidak ellen. Több bomba éri Rákosrendezőt is. Súlyos bombatámadás a hatvani pályaudvar ellen: kb. 500 halott, 1200 kiégett vasúti kocsi. Az állomásépület elpusztul. Légitámadás éri a hegyeshalmi állomást is. Légitámadás miatt a vasúti forgalmat 4 napra leállítják Győrben. Légitámadás a szolnoki pályaudvar ellen. Sikertelen bombatámadás a Déli összekötő vasúti híd ellen. Megrongálódik az Északi összekötő vasúti híd és a Magdolnavárosi pályaudvar. Légitámadás a szabadkai rendező pályaudvar ellen. Súlyos károk keletkeznek a Ferencvárosi, Józsefvárosi, Rákos és Rákos rendező pályaudvarokon. A kísérővadászok visszamenet géppuskával lövik a felfedezett vonatokat, mozdonyokat. A Budapest Székesfővárosi Közlekedési Rt.-nél a napi szolgálati időt 8 óráról 12 órára felemelik. A rendkívüli körülmények miatt gyakori az útvonal-módosítás, forgalomelterelés. Marcali község elöljárósága kihirdeti, hogy a gyalogjárón való kerékpározást szigorúan megbüntetik, a „kerékpárosoktól pedig büntetésükön felül a kerékpárjuk is el lesz kobozva”. A tatai állomást bombázzák, Devecserben vadászgépek támadnak egy tehervonatra. |