A történeti kutatás egyik alapvető célja az események-folyamatok kezdetének, időtartamának pontos meghatározása. Ezt végzi a „kronológia” – időtan – mint a történettudomány egyik segédtudománya. Legyen szó emberi vagy természeti történelemről.
A „kronológia” ugyanakkor történetírói műfaj: a történések előadása szigorú időrendben. Ilyen értelemben a kronológiát a történelmi ábrázolás egyik műfajának tekintjük. A mi értelmezésünk szerint közli a történés pontos idejét, helyét és azt, hogy „akkor”, „ott” mi történt.
A Történelmi Tár segíteni szeretné a történések időbeli pontos meghatározásának újrabecsülését. Ezért is az Eseménytár közöl részben e-könyveket – tematikus kronológiai feldolgozásokat – és emellett kísérletet tesz a „vég nélküli” magyar történelmi kronológia létrehozására. (Kihasználva a digitális közlés és szerkesztés nyújtotta lehetőségeket.) Vég nélküli e kronológia, mert a szerkesztőség folyamatosan javítja-bővíti tényanyagát. Merthogy tisztában vagyunk azzal: mégoly biztosnak tűnő állításainkat is folyamatosan újra kell vizsgálnunk, okadatolását ki kell egészítenünk. Vég nélküli, mert az Időtár a magyar nemzet történelmének példáján megkísérli bemutatni: miként lehet a földi élet teljességét a történések időrendjével megragadni. Az Eseménytár szerkesztésében kiemelten számítunk kollégáink közreműködésére, javaslatokra, helyesbítésekre, kiegészítésekre.
A Magyar Történeti Kronológia támaszkodik hazai szakirodalom egészére. Összeállításának és szerkesztésének elveit a 2003-ban a História folyóiratban közzétett szerkesztői koncepció határozta meg. (Ezt alább közöljük.) A szerkesztői koncepcióban célul kitűzött, tematikájában „totális kronológiát” a rendszeres kiegészítések során, folyamatosan kívánjuk elérni.
A Magyar történeti kronológia összeállítója és szerkesztője Glatz Ferenc, olvasószerkesztője Burucs Kornélia, Pótó János. A szerkesztőbizottság: Csorba László, Gecsényi Lajos, Makk Ferenc, Molnár Antal, Pók Attila, Soós István, Szász Zoltán, Székely György, Tringli István, Zsoldos Attila. Szerzőit az adott fejezetek tartalomjegyzékénél közöljük.
 |  A győri rendőrkapitányság a Kazinczy Ferenc utca egyes szakaszát egyirányúsítja. | A Bácska, baranyai háromszög, Muravidék, Muraköz vasútvonalait a MÁV vonalhálózatához csatolják. | A közforgalmú vasúthálózat hossza 12 405 km. Az államutak hossza 8330 km. | A Keleti pályaudvarban egy személyvonat fékhiba miatt nem áll meg, áttöri az ütközőbakot és a bejáratot. | Megnyílik a Szászlekence–Kolozsnagyida közötti keskenynyomtávú vasútvonal. Hossza: 16 km. | A szatmárnémeti–zajtai, szatmárnémeti–mátészalkai, nagykároly–mátészalkai, debrecen–nagyváradi, kótpuszta–őssipusztai vasútvonalak felszedett vágányrészeit ismételten megépítik és a vasútvonalakat forgalomba helyezik. | A MÁV megszervezi a kolozsvári üzletvezetőségét. | Orosházán megváltoznak a ló- és géperejű járművek megállóhelyei. „Mindazon kocsik, amelyek árukkal idegenből már esetleg a piaci napot megelőző napon, vagy aznap éjszakán ideérkeznek és egész éjszakán és másnap is a piac végéig kifogva leállnak, egyedül a régi vásártér területén foghatnak ki… A község területén … ló- és géperejű járművekkel hosszabb ideig megállni tilos!” | A MÁV új elnöke: Horthy István. | Bars és Hont megye közgyűlése szabályrendeletet fogad el a törvényhatósági közúti alap terhére fenntartott személyautó használatáról. A gépkocsi felett a megye alispánja vagy helyettese rendelkezik. A gépkocsi igénybevételéért használati díjat (helybéli bérautók viteldíja – 10%) kell fizetni. A gépkocsivezető menetlevél nélkül nem közlekedhet, utast fel nem vehet. Bére a havi 240 pengőt nem haladhatja meg. |