A történeti kutatás egyik alapvető célja az események-folyamatok kezdetének, időtartamának pontos meghatározása. Ezt végzi a „kronológia” – időtan – mint a történettudomány egyik segédtudománya. Legyen szó emberi vagy természeti történelemről.
A „kronológia” ugyanakkor történetírói műfaj: a történések előadása szigorú időrendben. Ilyen értelemben a kronológiát a történelmi ábrázolás egyik műfajának tekintjük. A mi értelmezésünk szerint közli a történés pontos idejét, helyét és azt, hogy „akkor”, „ott” mi történt.
A Történelmi Tár segíteni szeretné a történések időbeli pontos meghatározásának újrabecsülését. Ezért is az Eseménytár közöl részben e-könyveket – tematikus kronológiai feldolgozásokat – és emellett kísérletet tesz a „vég nélküli” magyar történelmi kronológia létrehozására. (Kihasználva a digitális közlés és szerkesztés nyújtotta lehetőségeket.) Vég nélküli e kronológia, mert a szerkesztőség folyamatosan javítja-bővíti tényanyagát. Merthogy tisztában vagyunk azzal: mégoly biztosnak tűnő állításainkat is folyamatosan újra kell vizsgálnunk, okadatolását ki kell egészítenünk. Vég nélküli, mert az Időtár a magyar nemzet történelmének példáján megkísérli bemutatni: miként lehet a földi élet teljességét a történések időrendjével megragadni. Az Eseménytár szerkesztésében kiemelten számítunk kollégáink közreműködésére, javaslatokra, helyesbítésekre, kiegészítésekre.
A Magyar Történeti Kronológia támaszkodik hazai szakirodalom egészére. Összeállításának és szerkesztésének elveit a 2003-ban a História folyóiratban közzétett szerkesztői koncepció határozta meg. (Ezt alább közöljük.) A szerkesztői koncepcióban célul kitűzött, tematikájában „totális kronológiát” a rendszeres kiegészítések során, folyamatosan kívánjuk elérni.
A Magyar történeti kronológia összeállítója és szerkesztője Glatz Ferenc, olvasószerkesztője Burucs Kornélia, Pótó János. A szerkesztőbizottság: Csorba László, Gecsényi Lajos, Makk Ferenc, Molnár Antal, Pók Attila, Soós István, Szász Zoltán, Székely György, Tringli István, Zsoldos Attila. Szerzőit az adott fejezetek tartalomjegyzékénél közöljük.
 |  Repülőkiállítás nyílik a Budapesti Nemzetközi Vásár területén. | Budapest és Miskolc között megtartják a MÁV első áramvonalas, szertartányos, könnyű gyorsvonati mozdonya (242,001) műtanrendőri próbáját. A mozdony legnagyobb sebessége: 145 km/óra. | „Utóbbi hetekben különböző hírek terjedtek el a magyar autógyártás ügyében… valóban folynak a magyar autóipar megteremtéséről tárgyalások, de nem autógyártásról, hanem autószerelésre való berendezkedésről…” – írja a Magyar Közgazdaság c. lap. | Az Aeroexpress Rt. légiforgalmi társaságot törlik a cégbírósági jegyzékből. | A közforgalmú vasúthálózat hossza 8646 km. A személyautók száma 18 575 db. | Rubik Ernő Esztergomban megalapítja az Aero-Ever üzemet. | A téli menetrend életbelépésétől gyorssínautóbusz közlekedik Budapest–Szeged között is. | A nyári menetrend életbeléptetése során Budapest Keleti pályaudvar és Nyíregyháza között beindítják az első belföldi gyorssínautóbusz-járatot a MÁV hálózatán. A gyorssínautóbuszok a 270 km-es távolságot 3 óra 21 perc alatt teszik meg. | Kihirdetik az 1935. június 18-án aláírt ideiglenes magyar–svájci légiforgalmi egyezményt becikkelyező XXXII. törvényt. | Kihirdetik az 1935. július 3-án aláírt magyar–francia légiforgalmi egyezményt becikkelyező XXXI. törvényt. |