A történeti kutatás egyik alapvető célja az események-folyamatok kezdetének, időtartamának pontos meghatározása. Ezt végzi a „kronológia” – időtan – mint a történettudomány egyik segédtudománya. Legyen szó emberi vagy természeti történelemről.
A „kronológia” ugyanakkor történetírói műfaj: a történések előadása szigorú időrendben. Ilyen értelemben a kronológiát a történelmi ábrázolás egyik műfajának tekintjük. A mi értelmezésünk szerint közli a történés pontos idejét, helyét és azt, hogy „akkor”, „ott” mi történt.
A Történelmi Tár segíteni szeretné a történések időbeli pontos meghatározásának újrabecsülését. Ezért is az Eseménytár közöl részben e-könyveket – tematikus kronológiai feldolgozásokat – és emellett kísérletet tesz a „vég nélküli” magyar történelmi kronológia létrehozására. (Kihasználva a digitális közlés és szerkesztés nyújtotta lehetőségeket.) Vég nélküli e kronológia, mert a szerkesztőség folyamatosan javítja-bővíti tényanyagát. Merthogy tisztában vagyunk azzal: mégoly biztosnak tűnő állításainkat is folyamatosan újra kell vizsgálnunk, okadatolását ki kell egészítenünk. Vég nélküli, mert az Időtár a magyar nemzet történelmének példáján megkísérli bemutatni: miként lehet a földi élet teljességét a történések időrendjével megragadni. Az Eseménytár szerkesztésében kiemelten számítunk kollégáink közreműködésére, javaslatokra, helyesbítésekre, kiegészítésekre.
A Magyar Történeti Kronológia támaszkodik hazai szakirodalom egészére. Összeállításának és szerkesztésének elveit a 2003-ban a História folyóiratban közzétett szerkesztői koncepció határozta meg. (Ezt alább közöljük.) A szerkesztői koncepcióban célul kitűzött, tematikájában „totális kronológiát” a rendszeres kiegészítések során, folyamatosan kívánjuk elérni.
A Magyar történeti kronológia összeállítója és szerkesztője Glatz Ferenc, olvasószerkesztője Burucs Kornélia, Pótó János. A szerkesztőbizottság: Csorba László, Gecsényi Lajos, Makk Ferenc, Molnár Antal, Pók Attila, Soós István, Szász Zoltán, Székely György, Tringli István, Zsoldos Attila. Szerzőit az adott fejezetek tartalomjegyzékénél közöljük.
A francia Folkmar vezetésével Csehország felől érkező keresztes hadat – a keresztesek garázdálkodása miatt – a magyarok Nyitránál szétverik. Amiens-i Péter remete vezetésével francia–német keresztes had vonul át (Könyves) Kálmán király engedélyével Magyarországon, mely a déli határon elfoglalja és kifosztja Zimony várát (június 5.), melyet június végén csak a közelgő királyi sereg hírére hagynak el. Nincstelen (Sansavoir) Valter francia lovag vezetésével francia lovagokból és parasztokból álló keresztes had vonul át (Könyves) Kálmán király engedélyével Magyarországon, Győr, Fehérvár és Zimony érintésével. Királlyá koronázzák (Könyves) Kálmánt. A Horvátországból kiszorult Álmos herceg bátyjától megkapja a dukátust. Ismeretlen szerző elkészíti a Kálmán király trónra lépéséig terjedő krónikát. Szövegének egy része a 14. századi krónikakompozícióban maradt fenn. Ismeretlen szerző elkészíti Szent István kisebb legendáját. A kislegenda erőskezű, határozott személyiségként, szigorú, de igazságos uralkodóként ábrázolja Szent Istvánt. (Szerzője változatosan alkalmazza a rímes próza szabályait. → 1097–1099 körül) II. Orbán pápa a clermont-i zsinaton (november 18–27.) hatalmas tömeg előtt elmondott beszédében Palesztinának és a keresztény szent helyeknek a muszlimok uralma alóli felszabadítása érdekében keresztes hadjáratot hirdet. (Palesztinát 1076-ban foglalták el a szeldzsük törökök.) Trónviszály tör ki I. (Szent) László unokaöccsei, Kálmán és Álmos hercegek (I. Géza fiai) között, melyből 1096-ra Kálmán kerül ki győztesen. A trónviszályt kihasználva a horvát királlyá választott Svačić Péter helyreállítja országa függetlenségét. (→ 1097 tavasza) I. (Szent) László király meghal. (A hagyomány szerint az általa alapított somogyvári bencés apátságban temetik el, utóbb azonban Váradra szállítják maradványait.) I. (Szent) László király hadra kel, hogy beavatkozzék a cseh trónviszályba Ottó morva herceg fiai érdekében. (Ottó 1074-ben Mogyoródnál mellette harcolt Salamonnal szemben.) Útközben megbetegszik, majd hazahívja Lengyelországból Kálmán herceget. (Bizonyos források szerint Kálmánt egyúttal utódjául is jelöli.) |