A történeti kutatás egyik alapvető célja az események-folyamatok kezdetének, időtartamának pontos meghatározása. Ezt végzi a „kronológia” – időtan – mint a történettudomány egyik segédtudománya. Legyen szó emberi vagy természeti történelemről.
A „kronológia” ugyanakkor történetírói műfaj: a történések előadása szigorú időrendben. Ilyen értelemben a kronológiát a történelmi ábrázolás egyik műfajának tekintjük. A mi értelmezésünk szerint közli a történés pontos idejét, helyét és azt, hogy „akkor”, „ott” mi történt.
A Történelmi Tár segíteni szeretné a történések időbeli pontos meghatározásának újrabecsülését. Ezért is az Eseménytár közöl részben e-könyveket – tematikus kronológiai feldolgozásokat – és emellett kísérletet tesz a „vég nélküli” magyar történelmi kronológia létrehozására. (Kihasználva a digitális közlés és szerkesztés nyújtotta lehetőségeket.) Vég nélküli e kronológia, mert a szerkesztőség folyamatosan javítja-bővíti tényanyagát. Merthogy tisztában vagyunk azzal: mégoly biztosnak tűnő állításainkat is folyamatosan újra kell vizsgálnunk, okadatolását ki kell egészítenünk. Vég nélküli, mert az Időtár a magyar nemzet történelmének példáján megkísérli bemutatni: miként lehet a földi élet teljességét a történések időrendjével megragadni. Az Eseménytár szerkesztésében kiemelten számítunk kollégáink közreműködésére, javaslatokra, helyesbítésekre, kiegészítésekre.
A Magyar Történeti Kronológia támaszkodik hazai szakirodalom egészére. Összeállításának és szerkesztésének elveit a 2003-ban a História folyóiratban közzétett szerkesztői koncepció határozta meg. (Ezt alább közöljük.) A szerkesztői koncepcióban célul kitűzött, tematikájában „totális kronológiát” a rendszeres kiegészítések során, folyamatosan kívánjuk elérni.
A Magyar történeti kronológia összeállítója és szerkesztője Glatz Ferenc, olvasószerkesztője Burucs Kornélia, Pótó János. A szerkesztőbizottság: Csorba László, Gecsényi Lajos, Makk Ferenc, Molnár Antal, Pók Attila, Soós István, Szász Zoltán, Székely György, Tringli István, Zsoldos Attila. Szerzőit az adott fejezetek tartalomjegyzékénél közöljük.
 |  I. (Szent) László hadjáratot vezet a Bizánci Birodalom ellen, elfoglalja Nándorfehérvárt és Szerém várát, valamint további területeket. (Hódításaira utalva felveszi királyi címébe a „Moesia” területnevet.) | Kun seregek Kapolcs vezetésével, Oroszország felől betörnek Magyarországra és feldúlják a Duna–Tisza közét. A támadás hírére Horvátországból hazatérő I. (Szent) László seregével a Temes folyónál utoléri és a Pogáncs vize mellett legyőzi a zsákmánnyal távozni igyekvő kunokat. (→ 1092. az év folyamán) | I. (Szent) László seregével bevonul Horvátországba: elfoglalja Tengerfehérvárt, majd unokaöccsét, Álmos herceget (I. Géza fiát) megbízza Horvátország kormányzásával. | I. (Szent) László Szent István király tiszteletére püspökséget alapít a szlavóniai Zágrábban, s azt a kalocsai érseki tartományba sorolja. (Más álláspont szerint a püspökség 1094-ben létesült.) | Elkészül Hartvik püspök szertartáskönyve, az Agenda pontificalis. Ebben maradt fenn a legrégibb magyarországi drámai szöveg, a Tractus stellae című vízkereszti és a Quem queritis kezdetű húsvéti játék. | Dávid herceg, néhai I. András fia adományt tesz a tihanyi apátságnak. Adománylevelén I. (Szent) László király pecsétje, a legrégibb egészben fennmaradt magyarországi viaszpecsét függ.) | Meghal II. István horvát király, a Trpimirović-dinasztia utolsó férfitagja. Halála után az országban anarchia dúl; az előző király, Zvonimir özvegye, Ilona királyné fivéréhez, I. (Szent) László magyar királyhoz fordul segítségért. (→ 1091 tavasza) | I. (Szent) László a kalocsai érsekség székhelyét Bácsra helyezi át; utóbb azonban az érsekség mind a kalocsai, mind a bácsi székhelyét használja. (Az intézkedés célja egy feltevés szerint az volt, hogy szorosabbra fűzzék a kapcsolatokat a magyar egyház és a Bizánci Birodalom Al-Duna menti vidékein élő „keleti angolok” között.) | Bolognában jogi iskola kezdi meg működését, melyből utóbb (1253) a bolognai egyetem kifejlődik. | Meghal Zvonimir horvát király, I. (Szent) László magyar király sógora. Horvátországban belső harc indul meg a királyságért. |