A történeti kutatás egyik alapvető célja az események-folyamatok kezdetének, időtartamának pontos meghatározása. Ezt végzi a „kronológia” – időtan – mint a történettudomány egyik segédtudománya. Legyen szó emberi vagy természeti történelemről.
A „kronológia” ugyanakkor történetírói műfaj: a történések előadása szigorú időrendben. Ilyen értelemben a kronológiát a történelmi ábrázolás egyik műfajának tekintjük. A mi értelmezésünk szerint közli a történés pontos idejét, helyét és azt, hogy „akkor”, „ott” mi történt.
A Történelmi Tár segíteni szeretné a történések időbeli pontos meghatározásának újrabecsülését. Ezért is az Eseménytár közöl részben e-könyveket – tematikus kronológiai feldolgozásokat – és emellett kísérletet tesz a „vég nélküli” magyar történelmi kronológia létrehozására. (Kihasználva a digitális közlés és szerkesztés nyújtotta lehetőségeket.) Vég nélküli e kronológia, mert a szerkesztőség folyamatosan javítja-bővíti tényanyagát. Merthogy tisztában vagyunk azzal: mégoly biztosnak tűnő állításainkat is folyamatosan újra kell vizsgálnunk, okadatolását ki kell egészítenünk. Vég nélküli, mert az Időtár a magyar nemzet történelmének példáján megkísérli bemutatni: miként lehet a földi élet teljességét a történések időrendjével megragadni. Az Eseménytár szerkesztésében kiemelten számítunk kollégáink közreműködésére, javaslatokra, helyesbítésekre, kiegészítésekre.
A Magyar Történeti Kronológia támaszkodik hazai szakirodalom egészére. Összeállításának és szerkesztésének elveit a 2003-ban a História folyóiratban közzétett szerkesztői koncepció határozta meg. (Ezt alább közöljük.) A szerkesztői koncepcióban célul kitűzött, tematikájában „totális kronológiát” a rendszeres kiegészítések során, folyamatosan kívánjuk elérni.
A Magyar történeti kronológia összeállítója és szerkesztője Glatz Ferenc, olvasószerkesztője Burucs Kornélia, Pótó János. A szerkesztőbizottság: Csorba László, Gecsényi Lajos, Makk Ferenc, Molnár Antal, Pók Attila, Soós István, Szász Zoltán, Székely György, Tringli István, Zsoldos Attila. Szerzőit az adott fejezetek tartalomjegyzékénél közöljük.
 |  I. Břetislav cseh herceg Péter király segítségével visszaveri III. Henrik német király támadását. (A cseh uralkodó 1041 őszén meghódol III. Henriknek.) | A III. Henrik német király ellen háborúzó I. Břetislav cseh herceg támogatására Péter magyar király csapatokat küld az osztrák rgrófság feldúlására. (A cseh uralkodó arra törekszik, hogy függetlenítse országát a Német-római Birodalomtól.) | Vazul száműzött fiai közül Levente és András Lengyelországból Oroszországba, Béla pedig Csehországba megy. (→ 1046. szeptember eleje, 1048 körül) | Trónra lép (a már apja, II. Konrád életében királlyá szentelt) III. Henrik német király. | Felszentelik a pécsváradi bencés apátságot. | Trónra lép (Orseolo) Péter, I. (Szent) István unokaöccse. (Uralkodik 1041-ig.) | Meghal I. (Szent) István. (Az általa alapított fehérvári egyház bazilikájában temetik el.) | I. (Szent) István bencés monostort alapít Zoboron. (→ 1111) | A váci és a bihari püspökség alapítása. (Más vélemények szerint a váci püspökséget Péter király, a biharit pedig I. András alapította.) | Mór a pécsi püspök. (Mór előzőleg Pannonhalma apátja volt; ő az első olyan magyarországi püspök, aki bizonyosan hazai születésű.) |