Tovább az elektronikus kiadványokra
Tovább az Eseménytárra

 

 

A történeti kutatás egyik alapvető célja az események-folyamatok kezdetének, időtartamának pontos meghatározása. Ezt végzi a „kronológia” – időtan – mint a történettudomány egyik segédtudománya. Legyen szó emberi vagy természeti történelemről.

A „kronológia” ugyanakkor történetírói műfaj: a történések előadása szigorú időrendben. Ilyen értelemben a kronológiát a történelmi ábrázolás egyik műfajának tekintjük. A mi értelmezésünk szerint közli a történés pontos idejét, helyét és azt, hogy „akkor”, „ott” mi történt.

A Történelmi Tár segíteni szeretné a történések időbeli pontos meghatározásának újrabecsülését. Ezért is az Eseménytár közöl részben e-könyveket – tematikus kronológiai feldolgozásokat – és emellett kísérletet tesz a „vég nélküli” magyar történelmi kronológia létrehozására. (Kihasználva a digitális közlés és szerkesztés nyújtotta lehetőségeket.) Vég nélküli e kronológia, mert a szerkesztőség folyamatosan javítja-bővíti tényanyagát. Merthogy tisztában vagyunk azzal: mégoly biztosnak tűnő állításainkat is folyamatosan újra kell vizsgálnunk, okadatolását ki kell egészítenünk. Vég nélküli, mert az Időtár a magyar nemzet történelmének példáján megkísérli bemutatni: miként lehet a földi élet teljességét a történések időrendjével megragadni. Az Eseménytár szerkesztésében kiemelten számítunk kollégáink közreműködésére, javaslatokra, helyesbítésekre, kiegészítésekre.

A Magyar Történeti Kronológia támaszkodik hazai szakirodalom egészére. Összeállításának és szerkesztésének elveit a 2003-ban a História folyóiratban közzétett szerkesztői koncepció határozta meg. (Ezt alább közöljük.) A szerkesztői koncepcióban célul kitűzött, tematikájában „totális kronológiát” a rendszeres kiegészítések során, folyamatosan kívánjuk elérni.

A Magyar történeti kronológia összeállítója és szerkesztője Glatz Ferenc, olvasószerkesztője Burucs Kornélia, Pótó János. A szerkesztőbizottság: Csorba László, Gecsényi Lajos, Makk Ferenc, Molnár Antal, Pók Attila, Soós István, Szász Zoltán, Székely György, Tringli István, Zsoldos Attila. Szerzőit az adott fejezetek tartalomjegyzékénél közöljük.

Átadják a Székesfehérvár és Szombathely között elkészült villamosított vasútvonalat. Magyarországon 7600 km-nyi vasúti hálózatból 2500 km, a vonalak 33%-a villamosított. A most elkészült 170 km szakasz villamosítása 25 milliárd Ft-ba került.

A Ferihegyi repülőtér 2/A és 2/B terminál 5,5 milliós kapacitása csak 2004-ig elégíti ki az utasforgalmi igényeket – adja hírül az MTI. A 2/C kialakításának becsült költségigénye 200 millió dollár.

Ünnepélyesen átadják a Záhony átrakodó körzetben az Európai Unió Phare-programjával (10 millió euróval) finanszírozott vasúti beruházásokat és fejlesztéseket.

Tervszerűen haladnak az M3-as munkálatai – közli a Miniszterelnöki Hivatal. Az autópálya Füzesabony és Polgár közötti új, 61,5 km-es szakaszán a földmunkák 60%-ával végeztek. Megkezdődött a Tisza-híd alapozása.

A Volvo magyarországi vezérképviselete bejelenti, hogy Budapest lesz a svéd Volvo autógyár regionális központja.

Bejelentik, hogy a következő évben a Budapesti Közlekedési Vállalat járatain a buszjegy ára 100 forint lesz.

Átadják a forgalomnak a 4. számú főút Szolnok–Törökszentmiklós közötti négysávosra kibővített 2,5 km-es szakaszát.

Átadják a forgalomnak a 86-os főút Szombathely–Zanat közötti szakaszát.

Magyar–szlovén vasúti összeköttetés határforgalmát szabályozó megállapodást írnak alá.