A történeti kutatás egyik alapvető célja az események-folyamatok kezdetének, időtartamának pontos meghatározása. Ezt végzi a „kronológia” – időtan – mint a történettudomány egyik segédtudománya. Legyen szó emberi vagy természeti történelemről.
A „kronológia” ugyanakkor történetírói műfaj: a történések előadása szigorú időrendben. Ilyen értelemben a kronológiát a történelmi ábrázolás egyik műfajának tekintjük. A mi értelmezésünk szerint közli a történés pontos idejét, helyét és azt, hogy „akkor”, „ott” mi történt.
A Történelmi Tár segíteni szeretné a történések időbeli pontos meghatározásának újrabecsülését. Ezért is az Eseménytár közöl részben e-könyveket – tematikus kronológiai feldolgozásokat – és emellett kísérletet tesz a „vég nélküli” magyar történelmi kronológia létrehozására. (Kihasználva a digitális közlés és szerkesztés nyújtotta lehetőségeket.) Vég nélküli e kronológia, mert a szerkesztőség folyamatosan javítja-bővíti tényanyagát. Merthogy tisztában vagyunk azzal: mégoly biztosnak tűnő állításainkat is folyamatosan újra kell vizsgálnunk, okadatolását ki kell egészítenünk. Vég nélküli, mert az Időtár a magyar nemzet történelmének példáján megkísérli bemutatni: miként lehet a földi élet teljességét a történések időrendjével megragadni. Az Eseménytár szerkesztésében kiemelten számítunk kollégáink közreműködésére, javaslatokra, helyesbítésekre, kiegészítésekre.
A Magyar Történeti Kronológia támaszkodik hazai szakirodalom egészére. Összeállításának és szerkesztésének elveit a 2003-ban a História folyóiratban közzétett szerkesztői koncepció határozta meg. (Ezt alább közöljük.) A szerkesztői koncepcióban célul kitűzött, tematikájában „totális kronológiát” a rendszeres kiegészítések során, folyamatosan kívánjuk elérni.
A Magyar történeti kronológia összeállítója és szerkesztője Glatz Ferenc, olvasószerkesztője Burucs Kornélia, Pótó János. A szerkesztőbizottság: Csorba László, Gecsényi Lajos, Makk Ferenc, Molnár Antal, Pók Attila, Soós István, Szász Zoltán, Székely György, Tringli István, Zsoldos Attila. Szerzőit az adott fejezetek tartalomjegyzékénél közöljük.
 |  Befejeződik a koncessziós Celldömölk–Szombathely vasútvonal villamosítása. A vonalat feszültség alá helyezik. | Nyilvánosságra kerül, hogy újraszabályozzák a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás rendszerét. 2001-ben az átlagos díjemelés mértéke 6%. Szigorítják a nem fizetők ellenőrzését. Összekötik a gépjármű- és a biztosítási nyilvántartásokat. Valamennyi gépjárműre kiterjesztik a bonus–malus rendszert. | A Budapest és Debrecen között közlekedő kormányzati vonaton ülésezik a kormány. | A közlekedési minisztert szállító Audi Fonyód és Balatonboglár között karambolozik egy Trabant gépkocsival. A Trabant utasai meghalnak. → december 1. | Ülésezik az Európai Unió ISPA Management Bizottsága. A bizottság jóváhagyja, hogy Magyarország támogatást kapjon három vasúti terv – a Zalalövő–Zalaegerszeg–Boba, a Budapest–Cegléd–Szolnok–Lőkösháza és a Budapest–Győr–Hegyeshalom vasútvonalak korszerűsítéséhez. Az Európai Unió 190 millió euró (53,6 milliárd forint) ISPA-támogatást ítél meg. | Nyilvánosságra hozzák a honvédségi gépjárműbeszerzési tendert, melynek 15 éves összértéke 300 milliárd forint. | Átadják a Kaposvárt elkerülő út első, 5 km-es szakaszát. A szakasz építési költsége 3 milliárd forint. | Átadják a forgalomnak a Szenna–Szilvásszentmárton közötti összekötő út első szakaszát, valamint a Sormás és Nagykanizsa közötti új kerékpárutat. | Ünnepélyesen megkezdődik az Esztergom–Párkány közötti híd újjáépítése. | Nyilvánosságra kerül, hogy a Budapesti Közlekedési Vállalat Rt. sikertelenül kínálta eladásra hajózási kft.-je tíz hajóját. A vállalat, mely közvetlen állami támogatásban 1997 óta nem részesül, hitelállománya a múlt évi 16 milliárd forintról 21 milliárd forintra nőtt. |