A történeti kutatás egyik alapvető célja az események-folyamatok kezdetének, időtartamának pontos meghatározása. Ezt végzi a „kronológia” – időtan – mint a történettudomány egyik segédtudománya. Legyen szó emberi vagy természeti történelemről.
A „kronológia” ugyanakkor történetírói műfaj: a történések előadása szigorú időrendben. Ilyen értelemben a kronológiát a történelmi ábrázolás egyik műfajának tekintjük. A mi értelmezésünk szerint közli a történés pontos idejét, helyét és azt, hogy „akkor”, „ott” mi történt.
A Történelmi Tár segíteni szeretné a történések időbeli pontos meghatározásának újrabecsülését. Ezért is az Eseménytár közöl részben e-könyveket – tematikus kronológiai feldolgozásokat – és emellett kísérletet tesz a „vég nélküli” magyar történelmi kronológia létrehozására. (Kihasználva a digitális közlés és szerkesztés nyújtotta lehetőségeket.) Vég nélküli e kronológia, mert a szerkesztőség folyamatosan javítja-bővíti tényanyagát. Merthogy tisztában vagyunk azzal: mégoly biztosnak tűnő állításainkat is folyamatosan újra kell vizsgálnunk, okadatolását ki kell egészítenünk. Vég nélküli, mert az Időtár a magyar nemzet történelmének példáján megkísérli bemutatni: miként lehet a földi élet teljességét a történések időrendjével megragadni. Az Eseménytár szerkesztésében kiemelten számítunk kollégáink közreműködésére, javaslatokra, helyesbítésekre, kiegészítésekre.
A Magyar Történeti Kronológia támaszkodik hazai szakirodalom egészére. Összeállításának és szerkesztésének elveit a 2003-ban a História folyóiratban közzétett szerkesztői koncepció határozta meg. (Ezt alább közöljük.) A szerkesztői koncepcióban célul kitűzött, tematikájában „totális kronológiát” a rendszeres kiegészítések során, folyamatosan kívánjuk elérni.
A Magyar történeti kronológia összeállítója és szerkesztője Glatz Ferenc, olvasószerkesztője Burucs Kornélia, Pótó János. A szerkesztőbizottság: Csorba László, Gecsényi Lajos, Makk Ferenc, Molnár Antal, Pók Attila, Soós István, Szász Zoltán, Székely György, Tringli István, Zsoldos Attila. Szerzőit az adott fejezetek tartalomjegyzékénél közöljük.
A kormány megegyezik a fuvarozókkal a magas üzemanyagárak okozta gondjaik enyhítését célzó intézkedésekről. A taxisok visszaigényelhetik az üzemanyag áfáját. Elindul az első Palota-busz a XV. kerületben. A közlekedési miniszter bejelenti, új vasúti stratégiát készíttet. A MÁV kettéválasztása pályavasútra és szolgáltató vasútra, lekerül a napirendről. A MÁV Rt. elnöke Endrédy István. A közlekedési tárca közleményben tudatja, hogy az Európai Unió jóváhagyta az Esztergom–Párkány közötti híd újjáéptésére kiírt tender elbírálását. Az EU a beruházás teljes költségének több mint a felét fedezi. Bejeződik a Felsőzsolca–Hidasnémeti–országhatár közötti vasútvonal pályafelújítása. A program 3 milliárd Ft-ba kerül. A Kassa–Miskolc közötti vonalon a vonatok újra 100 km-es sebességgel közlekedhetnek. A menetidő 23 perccel rövidül. Budapest nem csatlakozik az európai autómentes naphoz. Környezetvédelmi gépjármű-ellenőrzési akció indul a fővárosban. A kormány megígéri, hogy 25 dollár feletti világpiaci olajár mellett nem emeli tovább az üzemanyagok jövedéki adóját. Fuvarosdemonstráció nem fenyeget. Takarítási akció a MÁV területén. |