A történeti kutatás egyik alapvető célja az események-folyamatok kezdetének, időtartamának pontos meghatározása. Ezt végzi a „kronológia” – időtan – mint a történettudomány egyik segédtudománya. Legyen szó emberi vagy természeti történelemről.
A „kronológia” ugyanakkor történetírói műfaj: a történések előadása szigorú időrendben. Ilyen értelemben a kronológiát a történelmi ábrázolás egyik műfajának tekintjük. A mi értelmezésünk szerint közli a történés pontos idejét, helyét és azt, hogy „akkor”, „ott” mi történt.
A Történelmi Tár segíteni szeretné a történések időbeli pontos meghatározásának újrabecsülését. Ezért is az Eseménytár közöl részben e-könyveket – tematikus kronológiai feldolgozásokat – és emellett kísérletet tesz a „vég nélküli” magyar történelmi kronológia létrehozására. (Kihasználva a digitális közlés és szerkesztés nyújtotta lehetőségeket.) Vég nélküli e kronológia, mert a szerkesztőség folyamatosan javítja-bővíti tényanyagát. Merthogy tisztában vagyunk azzal: mégoly biztosnak tűnő állításainkat is folyamatosan újra kell vizsgálnunk, okadatolását ki kell egészítenünk. Vég nélküli, mert az Időtár a magyar nemzet történelmének példáján megkísérli bemutatni: miként lehet a földi élet teljességét a történések időrendjével megragadni. Az Eseménytár szerkesztésében kiemelten számítunk kollégáink közreműködésére, javaslatokra, helyesbítésekre, kiegészítésekre.
A Magyar Történeti Kronológia támaszkodik hazai szakirodalom egészére. Összeállításának és szerkesztésének elveit a 2003-ban a História folyóiratban közzétett szerkesztői koncepció határozta meg. (Ezt alább közöljük.) A szerkesztői koncepcióban célul kitűzött, tematikájában „totális kronológiát” a rendszeres kiegészítések során, folyamatosan kívánjuk elérni.
A Magyar történeti kronológia összeállítója és szerkesztője Glatz Ferenc, olvasószerkesztője Burucs Kornélia, Pótó János. A szerkesztőbizottság: Csorba László, Gecsényi Lajos, Makk Ferenc, Molnár Antal, Pók Attila, Soós István, Szász Zoltán, Székely György, Tringli István, Zsoldos Attila. Szerzőit az adott fejezetek tartalomjegyzékénél közöljük.
 |  Átadják a forgalomnak a 3-as főút Miskolcot elkerülő útjának mintegy két kilométeres szakaszát. Az útszakasz építési költsége 542 millió forint. | Kisújszálláson új autóbusz-pályaudvar készült el. | Átadják a forgalomnak a 42. sz. főút Biharkeresztest elkerülő szakaszát. | Hivatalosan bejelentik, hogy a Vegyépszer és Betonút Konzorcium kezdheti el fővállalkozóként az M3-as autópálya új, Füzesabony és Polgár közötti szakaszának építését. A konzorcium 25 hónapra 70 milliárdért vállalja az építést. | Budapest Józsefvárosi pályaudvarra megérkezik az első kisáru-küldeményekkel megrakott vagon Bécsből. Az új szolgáltatás bevezetésével megvalósul a kisáru – maximum 5 tonnás küldemények – környezetbarát vasúti szállítása. | Környezetvédők tiltakoznak a 4-es metró ellen. Véleményük szerint a metró veszélyezteti a Gellért-hegy gyógyforrásait. | Új villamosjáratot adnak át Zuglóban. A 63-as villamos a Mexikói út és az Örs vezér tere között közlekedik. | Ópusztaszer közelében felborul egy autóbusz. Hat halott. | A közlekedési tárca kitart a 2-es metró meghosszabbításának terve mellett, bár elismerik, hogy ez nem pótolja a 4-es metrót – írja a Magyar Hírlap. | A Fővárosi Közgyűlés hozzájárulását adja a 4-es metró négy mélyállomása építésének megkezdéséhez, a felettük lévő utak, terek felújításához. |