A történeti kutatás egyik alapvető célja az események-folyamatok kezdetének, időtartamának pontos meghatározása. Ezt végzi a „kronológia” – időtan – mint a történettudomány egyik segédtudománya. Legyen szó emberi vagy természeti történelemről.
A „kronológia” ugyanakkor történetírói műfaj: a történések előadása szigorú időrendben. Ilyen értelemben a kronológiát a történelmi ábrázolás egyik műfajának tekintjük. A mi értelmezésünk szerint közli a történés pontos idejét, helyét és azt, hogy „akkor”, „ott” mi történt.
A Történelmi Tár segíteni szeretné a történések időbeli pontos meghatározásának újrabecsülését. Ezért is az Eseménytár közöl részben e-könyveket – tematikus kronológiai feldolgozásokat – és emellett kísérletet tesz a „vég nélküli” magyar történelmi kronológia létrehozására. (Kihasználva a digitális közlés és szerkesztés nyújtotta lehetőségeket.) Vég nélküli e kronológia, mert a szerkesztőség folyamatosan javítja-bővíti tényanyagát. Merthogy tisztában vagyunk azzal: mégoly biztosnak tűnő állításainkat is folyamatosan újra kell vizsgálnunk, okadatolását ki kell egészítenünk. Vég nélküli, mert az Időtár a magyar nemzet történelmének példáján megkísérli bemutatni: miként lehet a földi élet teljességét a történések időrendjével megragadni. Az Eseménytár szerkesztésében kiemelten számítunk kollégáink közreműködésére, javaslatokra, helyesbítésekre, kiegészítésekre.
A Magyar Történeti Kronológia támaszkodik hazai szakirodalom egészére. Összeállításának és szerkesztésének elveit a 2003-ban a História folyóiratban közzétett szerkesztői koncepció határozta meg. (Ezt alább közöljük.) A szerkesztői koncepcióban célul kitűzött, tematikájában „totális kronológiát” a rendszeres kiegészítések során, folyamatosan kívánjuk elérni.
A Magyar történeti kronológia összeállítója és szerkesztője Glatz Ferenc, olvasószerkesztője Burucs Kornélia, Pótó János. A szerkesztőbizottság: Csorba László, Gecsényi Lajos, Makk Ferenc, Molnár Antal, Pók Attila, Soós István, Szász Zoltán, Székely György, Tringli István, Zsoldos Attila. Szerzőit az adott fejezetek tartalomjegyzékénél közöljük.
 |  Budapesten megrendezik a Hivatásos Gépkocsivezetők Ügyességi Világbajnokságát. | A közlekedési tárca közleményben ismerteti a 2-es metró meghosszabbításával járó terv előnyeit. A terv a 4-es metróra számított mintegy 237 milliárd helyett, előzetes becslésként 30-40 milliárdból megvalósítható. | Befejeződik a pesti és budai körút felújítása. Ennek során 7 év alatt 25 km villamosvágányt, 213 ezer m2 útburkolatot és 112 ezer m2 járdát újítanak fel, valamint megemelik a 9 ezer tonnás Petőfi hidat. | Átadják a forgalomnak a Törökbálint és Budaörs közötti elkerülő és tehermentesítő utat. A beruházás 600 millió Ft-ba kerül. | Elkészül a Baross téri felüljáró útpályájának felújítása. | A Budapesti Közlekedési Vállalat átadja a felújított Batthyány téri helyiérdekű vasúti aluljárót. | Átadják a forgalomnak Csongrád városát elkerülő utat és forgalmi csomópontot. | Átadják a forgalomnak a 8. számú főút Öskü és Várpalota közötti kibővített szakaszát és az ösküi közúti felüljárót. | Megindul a vonatforgalom Zalaegerszeg és Zalalövő között. A megerősített pályán a vonatok 60 km-es sebességgel közlekedhetnek. | Öskün átadják a forgalomnak a vasút-villamosítás miatt szükségessé vált vasúti pályakorrekciót, valamint egy új vasúti felüljárót. A 3,2 km hosszú nyomvonal-korrekcióval a vonatok a pályán 120 km-es sebességgel is haladhatnak. |