A történeti kutatás egyik alapvető célja az események-folyamatok kezdetének, időtartamának pontos meghatározása. Ezt végzi a „kronológia” – időtan – mint a történettudomány egyik segédtudománya. Legyen szó emberi vagy természeti történelemről.
A „kronológia” ugyanakkor történetírói műfaj: a történések előadása szigorú időrendben. Ilyen értelemben a kronológiát a történelmi ábrázolás egyik műfajának tekintjük. A mi értelmezésünk szerint közli a történés pontos idejét, helyét és azt, hogy „akkor”, „ott” mi történt.
A Történelmi Tár segíteni szeretné a történések időbeli pontos meghatározásának újrabecsülését. Ezért is az Eseménytár közöl részben e-könyveket – tematikus kronológiai feldolgozásokat – és emellett kísérletet tesz a „vég nélküli” magyar történelmi kronológia létrehozására. (Kihasználva a digitális közlés és szerkesztés nyújtotta lehetőségeket.) Vég nélküli e kronológia, mert a szerkesztőség folyamatosan javítja-bővíti tényanyagát. Merthogy tisztában vagyunk azzal: mégoly biztosnak tűnő állításainkat is folyamatosan újra kell vizsgálnunk, okadatolását ki kell egészítenünk. Vég nélküli, mert az Időtár a magyar nemzet történelmének példáján megkísérli bemutatni: miként lehet a földi élet teljességét a történések időrendjével megragadni. Az Eseménytár szerkesztésében kiemelten számítunk kollégáink közreműködésére, javaslatokra, helyesbítésekre, kiegészítésekre.
A Magyar Történeti Kronológia támaszkodik hazai szakirodalom egészére. Összeállításának és szerkesztésének elveit a 2003-ban a História folyóiratban közzétett szerkesztői koncepció határozta meg. (Ezt alább közöljük.) A szerkesztői koncepcióban célul kitűzött, tematikájában „totális kronológiát” a rendszeres kiegészítések során, folyamatosan kívánjuk elérni.
A Magyar történeti kronológia összeállítója és szerkesztője Glatz Ferenc, olvasószerkesztője Burucs Kornélia, Pótó János. A szerkesztőbizottság: Csorba László, Gecsényi Lajos, Makk Ferenc, Molnár Antal, Pók Attila, Soós István, Szász Zoltán, Székely György, Tringli István, Zsoldos Attila. Szerzőit az adott fejezetek tartalomjegyzékénél közöljük.
Trolibuszokat vásárol a Budapesti Közlekedési Vállalat. Hatályba lép a bérelt járművekkel végzett közúti áruszállítás külön feltételeiről szóló rendelet. A Fővárosi Közgyűlés döntése értelmében a taxik után 2001. január 1-jétől nem kell közterület-használati díjat fizetni. A taxit a tömegközlekedési eszközök közé sorolják. A közlekedési tárca cáfolja, hogy megszűnik a 65 éven felüliek ingyenes utazási lehetősége. A kormány rendeletben szabályozza a közlekedési és vízügyi miniszter feladat- és hatáskörét. Kétszer két sávos a Kvassay híd. Felújítás miatt lezárják a Gubacsi híd csepeli átjáróját. Az átjárót augusztus 7-én veszik újra forgalomba a járművek. Magyarország és Portugália megállapodást ír alá a két ország közötti közúti forgalom könnyítéséről. A két ország fuvarozói mentesülnek a gépjárműadó-fizetési kötelezettség alól. Elkészül Győr–Gönyű kikötő 840 millió forintos Ro-Ro terminálja. A kikötőben három hajóállás, kamionparkoló készült. A beruházás 839 millió forintba került. Felavatják a Magyar Vasúttörténeti Parkot. Vége a parkolási háborúnak a főváros és a VI., VII. és VIII. kerület között. Az érintettek megegyeznek a fővárosi rendelet kiterjesztéséről. |