A történeti kutatás egyik alapvető célja az események-folyamatok kezdetének, időtartamának pontos meghatározása. Ezt végzi a „kronológia” – időtan – mint a történettudomány egyik segédtudománya. Legyen szó emberi vagy természeti történelemről.
A „kronológia” ugyanakkor történetírói műfaj: a történések előadása szigorú időrendben. Ilyen értelemben a kronológiát a történelmi ábrázolás egyik műfajának tekintjük. A mi értelmezésünk szerint közli a történés pontos idejét, helyét és azt, hogy „akkor”, „ott” mi történt.
A Történelmi Tár segíteni szeretné a történések időbeli pontos meghatározásának újrabecsülését. Ezért is az Eseménytár közöl részben e-könyveket – tematikus kronológiai feldolgozásokat – és emellett kísérletet tesz a „vég nélküli” magyar történelmi kronológia létrehozására. (Kihasználva a digitális közlés és szerkesztés nyújtotta lehetőségeket.) Vég nélküli e kronológia, mert a szerkesztőség folyamatosan javítja-bővíti tényanyagát. Merthogy tisztában vagyunk azzal: mégoly biztosnak tűnő állításainkat is folyamatosan újra kell vizsgálnunk, okadatolását ki kell egészítenünk. Vég nélküli, mert az Időtár a magyar nemzet történelmének példáján megkísérli bemutatni: miként lehet a földi élet teljességét a történések időrendjével megragadni. Az Eseménytár szerkesztésében kiemelten számítunk kollégáink közreműködésére, javaslatokra, helyesbítésekre, kiegészítésekre.
A Magyar Történeti Kronológia támaszkodik hazai szakirodalom egészére. Összeállításának és szerkesztésének elveit a 2003-ban a História folyóiratban közzétett szerkesztői koncepció határozta meg. (Ezt alább közöljük.) A szerkesztői koncepcióban célul kitűzött, tematikájában „totális kronológiát” a rendszeres kiegészítések során, folyamatosan kívánjuk elérni.
A Magyar történeti kronológia összeállítója és szerkesztője Glatz Ferenc, olvasószerkesztője Burucs Kornélia, Pótó János. A szerkesztőbizottság: Csorba László, Gecsényi Lajos, Makk Ferenc, Molnár Antal, Pók Attila, Soós István, Szász Zoltán, Székely György, Tringli István, Zsoldos Attila. Szerzőit az adott fejezetek tartalomjegyzékénél közöljük.
 |  Budaörsön az autópálya felett ívelő hidat felrobbantják. | Felújítás miatt lezárják a Jászberényi úti felüljárót a fővárosban. | Távozik a Közlekedési, Hírközlési és Vízügyi Minisztérium átszervezésével egyet nem értő Katona Kálmán miniszter a posztjáról. Az új közlekedési és vízügyi miniszter Nógrádi László. → december 1. | Életbe lép a MÁV új menetrendje. Több InterCityt közlekedtetnek és több elővárosi járatot állítanak forgalomba. Budapest–Zalaegerszeg között új InterCity közlekedik. A pécsi, miskolci, debreceni és szegedi fővonalon 2-3 óránként járnak az IC-k. Kísérleti jelleggel a pécsi, szegedi és kaposvári IC-járatokon csak nemdohányzó kocsik közlekednek. | Elkészült a Székesfehérvár–Celldömölk közötti vonalszakasz villamosítása. | A Kombinált Fuvarozás Nemzetközi Szövetségének közgyűlése Budapesten. | „Semmibe futnak a kerékpárutak” – írja a Magyar Hírlap. Magyarországon egybefüggő kerékpárutak nincsenek, a meglévők pedig nemzetközi viszonylatban nem számítanak kerékpárútnak. Budapesten naponta 50 ezer ember közlekedik kerékpárral. | A Budapesti Közlekedési Vállalat – a főváros egyetértésével – évközi jegyáremelést kezdeményez a Pénzügyminisztériumban. | Elkezdődik a Baross téri felüljáró felújítása. | A Közlekedési, Hírközlési és Vízügyi Minisztérium rendeletben módosítja az M1-es és M3-as autópálya használatának díjait. |