A történeti kutatás egyik alapvető célja az események-folyamatok kezdetének, időtartamának pontos meghatározása. Ezt végzi a „kronológia” – időtan – mint a történettudomány egyik segédtudománya. Legyen szó emberi vagy természeti történelemről.
A „kronológia” ugyanakkor történetírói műfaj: a történések előadása szigorú időrendben. Ilyen értelemben a kronológiát a történelmi ábrázolás egyik műfajának tekintjük. A mi értelmezésünk szerint közli a történés pontos idejét, helyét és azt, hogy „akkor”, „ott” mi történt.
A Történelmi Tár segíteni szeretné a történések időbeli pontos meghatározásának újrabecsülését. Ezért is az Eseménytár közöl részben e-könyveket – tematikus kronológiai feldolgozásokat – és emellett kísérletet tesz a „vég nélküli” magyar történelmi kronológia létrehozására. (Kihasználva a digitális közlés és szerkesztés nyújtotta lehetőségeket.) Vég nélküli e kronológia, mert a szerkesztőség folyamatosan javítja-bővíti tényanyagát. Merthogy tisztában vagyunk azzal: mégoly biztosnak tűnő állításainkat is folyamatosan újra kell vizsgálnunk, okadatolását ki kell egészítenünk. Vég nélküli, mert az Időtár a magyar nemzet történelmének példáján megkísérli bemutatni: miként lehet a földi élet teljességét a történések időrendjével megragadni. Az Eseménytár szerkesztésében kiemelten számítunk kollégáink közreműködésére, javaslatokra, helyesbítésekre, kiegészítésekre.
A Magyar Történeti Kronológia támaszkodik hazai szakirodalom egészére. Összeállításának és szerkesztésének elveit a 2003-ban a História folyóiratban közzétett szerkesztői koncepció határozta meg. (Ezt alább közöljük.) A szerkesztői koncepcióban célul kitűzött, tematikájában „totális kronológiát” a rendszeres kiegészítések során, folyamatosan kívánjuk elérni.
A Magyar történeti kronológia összeállítója és szerkesztője Glatz Ferenc, olvasószerkesztője Burucs Kornélia, Pótó János. A szerkesztőbizottság: Csorba László, Gecsényi Lajos, Makk Ferenc, Molnár Antal, Pók Attila, Soós István, Szász Zoltán, Székely György, Tringli István, Zsoldos Attila. Szerzőit az adott fejezetek tartalomjegyzékénél közöljük.
 |  Nógrádi László leendő közlekedési és vízügyi minisztert meghallgatja az országgyűlés gazdasági bizottsága. Nógrádi a közlekedéspolitikai koncepció átgondolását tartja legsürgetőbb feladatának. | A miniszterelnök dönt a kormány szerkezeti átalakításáról. A Közlekedési, Hírközlési és Vízügyi Minisztériumból a Miniszterelnöki Hivatalhoz kerül át a hírközlés-távközlési terület. Az új feladatok átvételével 16 milliárd forintot is átcsoportosítanak a kancelláriára. | Aláírják a dunaföldvári híd felújításáról szóló, közel négymilliárdos szerződést. A hídrekonstrukciós tendert a Közgép–Hídépítő Konzorcium nyeri el. | A kormány bejelenti, hogy az M3-as autópálya Polgár–Nyíregyháza szakaszának módosított nyomvonaltervezésével kapcsolatos tervek közül a Nyíregyházához közeli útépítési változatot támogatja. | A közlekedési miniszter Vácott bejelenti, hogy az országos kerékpárút-hálózat fejlesztésére az év során egymilliárd forint jut. | Kerékpáros-felvonulás a fővárosban. | Elkezdődik a főváros idei legnagyobb közlekedési beruházása, a Margit körút és a Karinthy Frigyes út átépítése. | Érvényes a metrószerződés – dönt a Legfelsőbb Bíróság. | Új forgalmi műszaki bázis nyílik Biatorbágyon. | Tanulmány készül a Budapest–Ferihegy között építendő gyorsvasút megvalósíthatóságáról. A gyorsvasút megépítéséről az állam és a TriGránit még 1999-ben kötött szándékmegállapodást. |