A történeti kutatás egyik alapvető célja az események-folyamatok kezdetének, időtartamának pontos meghatározása. Ezt végzi a „kronológia” – időtan – mint a történettudomány egyik segédtudománya. Legyen szó emberi vagy természeti történelemről.
A „kronológia” ugyanakkor történetírói műfaj: a történések előadása szigorú időrendben. Ilyen értelemben a kronológiát a történelmi ábrázolás egyik műfajának tekintjük. A mi értelmezésünk szerint közli a történés pontos idejét, helyét és azt, hogy „akkor”, „ott” mi történt.
A Történelmi Tár segíteni szeretné a történések időbeli pontos meghatározásának újrabecsülését. Ezért is az Eseménytár közöl részben e-könyveket – tematikus kronológiai feldolgozásokat – és emellett kísérletet tesz a „vég nélküli” magyar történelmi kronológia létrehozására. (Kihasználva a digitális közlés és szerkesztés nyújtotta lehetőségeket.) Vég nélküli e kronológia, mert a szerkesztőség folyamatosan javítja-bővíti tényanyagát. Merthogy tisztában vagyunk azzal: mégoly biztosnak tűnő állításainkat is folyamatosan újra kell vizsgálnunk, okadatolását ki kell egészítenünk. Vég nélküli, mert az Időtár a magyar nemzet történelmének példáján megkísérli bemutatni: miként lehet a földi élet teljességét a történések időrendjével megragadni. Az Eseménytár szerkesztésében kiemelten számítunk kollégáink közreműködésére, javaslatokra, helyesbítésekre, kiegészítésekre.
A Magyar Történeti Kronológia támaszkodik hazai szakirodalom egészére. Összeállításának és szerkesztésének elveit a 2003-ban a História folyóiratban közzétett szerkesztői koncepció határozta meg. (Ezt alább közöljük.) A szerkesztői koncepcióban célul kitűzött, tematikájában „totális kronológiát” a rendszeres kiegészítések során, folyamatosan kívánjuk elérni.
A Magyar történeti kronológia összeállítója és szerkesztője Glatz Ferenc, olvasószerkesztője Burucs Kornélia, Pótó János. A szerkesztőbizottság: Csorba László, Gecsényi Lajos, Makk Ferenc, Molnár Antal, Pók Attila, Soós István, Szász Zoltán, Székely György, Tringli István, Zsoldos Attila. Szerzőit az adott fejezetek tartalomjegyzékénél közöljük.
 |  A Budapesti Közlekedési Vállalat leveszi a napirendről a trolik megszüntetését. Az év során három buszjáratot (10, 101, 113) megszüntetnek. | A Közlekedési, Hírközlési és Vízügyi Minisztérium ismerteti infrastruktúra-fejlesztési elképzeléseit a Gazdasági Bizottság előtt. A kormány a tömegközlekedést, a vasúti és kombinált árufuvarozást részesíti előnyben. Nem megfelelő az útburkolatok és hidak teherbírása. Az Európai Unióban a megengedett tengelyterhelés a hazai tíz tonnával szemben 11,5 tonna. Az országos közúthálózaton a fejlesztéseknél és fenntartási munkáknál 900 milliárd Ft elmaradást halmozódott fel az elmúlt évtizedek alatt. | A kormány bejelenti, hogy visszavonja az M3-as és M7-es autópálya építésének európai uniós támogatására beadott kérelmet. Az ISPA-pénzeket vasúti tervek megvalósítására kívánják igénybe venni. | „Csaknem 70 híd épült fel országszerte a német kormány által 1992-ben adományozott, s összességében több mint kétezer méter hosszúságú katonai tartószerkezetekből” – írja a Magyar Hírlap. | „Nincs elég gép az autópálya-építéshez” – írja a Népszabadság. Több milliárd forintot kellene munkagépek vásárlására fordítaniuk a hazai építőcégeknek az ötéves gyorsforgalmi úthálózat megvalósításához. | Iskolai tanulók szervezett csoportos utazás keretében díjmentes vasúti utazással tekinthetik meg az országházat és a koronát. A díjmentes vasúti utazást 2000. december 31-ig vehető igénybe. | Megkezdődik az ún. második metróper, amelyben százmilliárd forintos kártérítést követel a főváros az államtól. | A közlekedési miniszter bejelenti, az autópálya-építés költségeinek 5%-os mérséklésére lát lehetőséget a Magyar Fejlesztési Bank, ha a kormány lehetővé teszi a közbeszerzési eljárás mellőzését. | A kormány az autópályaprogram finanszírozásáról tárgyal. A cél: tíz év helyett, öt év alatt 600 km autópálya megépítése, az 1997-es árakhoz képest 5%-kal olcsóbban. A kormány határozata: az Magyar Feljesztési Bankot képessé kell tenni, hogy az elkövetkező években a Magyarországon elmaradt infrastrukturális beruházások állami finanszírozását és a beruházás koordinálását elvégezze. Az építés irányítását a közlekedési tárca helyett a Magyar Fejlesztési Bankra bízzák. | A Zsófia nagyhercegné konferenciahajó névadó ünnepsége. |