A történeti kutatás egyik alapvető célja az események-folyamatok kezdetének, időtartamának pontos meghatározása. Ezt végzi a „kronológia” – időtan – mint a történettudomány egyik segédtudománya. Legyen szó emberi vagy természeti történelemről.
A „kronológia” ugyanakkor történetírói műfaj: a történések előadása szigorú időrendben. Ilyen értelemben a kronológiát a történelmi ábrázolás egyik műfajának tekintjük. A mi értelmezésünk szerint közli a történés pontos idejét, helyét és azt, hogy „akkor”, „ott” mi történt.
A Történelmi Tár segíteni szeretné a történések időbeli pontos meghatározásának újrabecsülését. Ezért is az Eseménytár közöl részben e-könyveket – tematikus kronológiai feldolgozásokat – és emellett kísérletet tesz a „vég nélküli” magyar történelmi kronológia létrehozására. (Kihasználva a digitális közlés és szerkesztés nyújtotta lehetőségeket.) Vég nélküli e kronológia, mert a szerkesztőség folyamatosan javítja-bővíti tényanyagát. Merthogy tisztában vagyunk azzal: mégoly biztosnak tűnő állításainkat is folyamatosan újra kell vizsgálnunk, okadatolását ki kell egészítenünk. Vég nélküli, mert az Időtár a magyar nemzet történelmének példáján megkísérli bemutatni: miként lehet a földi élet teljességét a történések időrendjével megragadni. Az Eseménytár szerkesztésében kiemelten számítunk kollégáink közreműködésére, javaslatokra, helyesbítésekre, kiegészítésekre.
A Magyar Történeti Kronológia támaszkodik hazai szakirodalom egészére. Összeállításának és szerkesztésének elveit a 2003-ban a História folyóiratban közzétett szerkesztői koncepció határozta meg. (Ezt alább közöljük.) A szerkesztői koncepcióban célul kitűzött, tematikájában „totális kronológiát” a rendszeres kiegészítések során, folyamatosan kívánjuk elérni.
A Magyar történeti kronológia összeállítója és szerkesztője Glatz Ferenc, olvasószerkesztője Burucs Kornélia, Pótó János. A szerkesztőbizottság: Csorba László, Gecsényi Lajos, Makk Ferenc, Molnár Antal, Pók Attila, Soós István, Szász Zoltán, Székely György, Tringli István, Zsoldos Attila. Szerzőit az adott fejezetek tartalomjegyzékénél közöljük.
 |  Kihirdetik a Fővárosi Munkaügyi Bíróság végzését, mely szerint február 13-án 18 órától jogellenesen sztrájkoltak a vasutasok. | A MÁV és a három reprezentatív vasutas-szakszervezet aláírja a sztrájkmoratóriumot tartalmazó hároméves megállapodást, a béremelést és a kollektív szerződést rögzítő dokumentumokat. | A Közlekedési, Hírközlési és Vízügyi Minisztérium és a Kerékpárral Közlekedők Országos Szövetsége együttműködési megállapodást ír alá. | Önálló környezetvédelmi osztály állítanak fel a közlekedési tárcánál. | Véget ér a vasutassztrájk. A MÁV becslése szerint a 14 napos munkabeszüntetés 1,9 milliárd forintos kárt okozott. | Az Európai Vasutak Közössége, a Nemzetközi Vasútegylet, az Európai Vasúti Gyártók Szervezete és a MÁV Rt. kétnapos konferenciája Budapesten. | Aláírásgyűjtésbe kezdenek a trolibuszosok a hálózat megszüntetésének terve ellen. | Országos vasutassztrájk kezdődik. A menetrend szerinti vonatok 30%-a közlekedik. → február 14. | A közlekedési miniszter miniszteri biztost nevez ki a MÁV reformjának végrehajtására. | A nemzetközi Duna-bizottság által készített, a dunai hajózás helyreállításáról szóló dokumentumot megtárgyalják az Európai Unió illetékesei. |