A történeti kutatás egyik alapvető célja az események-folyamatok kezdetének, időtartamának pontos meghatározása. Ezt végzi a „kronológia” – időtan – mint a történettudomány egyik segédtudománya. Legyen szó emberi vagy természeti történelemről.
A „kronológia” ugyanakkor történetírói műfaj: a történések előadása szigorú időrendben. Ilyen értelemben a kronológiát a történelmi ábrázolás egyik műfajának tekintjük. A mi értelmezésünk szerint közli a történés pontos idejét, helyét és azt, hogy „akkor”, „ott” mi történt.
A Történelmi Tár segíteni szeretné a történések időbeli pontos meghatározásának újrabecsülését. Ezért is az Eseménytár közöl részben e-könyveket – tematikus kronológiai feldolgozásokat – és emellett kísérletet tesz a „vég nélküli” magyar történelmi kronológia létrehozására. (Kihasználva a digitális közlés és szerkesztés nyújtotta lehetőségeket.) Vég nélküli e kronológia, mert a szerkesztőség folyamatosan javítja-bővíti tényanyagát. Merthogy tisztában vagyunk azzal: mégoly biztosnak tűnő állításainkat is folyamatosan újra kell vizsgálnunk, okadatolását ki kell egészítenünk. Vég nélküli, mert az Időtár a magyar nemzet történelmének példáján megkísérli bemutatni: miként lehet a földi élet teljességét a történések időrendjével megragadni. Az Eseménytár szerkesztésében kiemelten számítunk kollégáink közreműködésére, javaslatokra, helyesbítésekre, kiegészítésekre.
A Magyar Történeti Kronológia támaszkodik hazai szakirodalom egészére. Összeállításának és szerkesztésének elveit a 2003-ban a História folyóiratban közzétett szerkesztői koncepció határozta meg. (Ezt alább közöljük.) A szerkesztői koncepcióban célul kitűzött, tematikájában „totális kronológiát” a rendszeres kiegészítések során, folyamatosan kívánjuk elérni.
A Magyar történeti kronológia összeállítója és szerkesztője Glatz Ferenc, olvasószerkesztője Burucs Kornélia, Pótó János. A szerkesztőbizottság: Csorba László, Gecsényi Lajos, Makk Ferenc, Molnár Antal, Pók Attila, Soós István, Szász Zoltán, Székely György, Tringli István, Zsoldos Attila. Szerzőit az adott fejezetek tartalomjegyzékénél közöljük.
 |  Elkészül a Budai MÁV Kórház új rehabilitációs részlege. | A fizetősztrádán közlekedők 30-40 százalékának nincs még matricája – közli a Világgazdaság. | Április elsejére elkészül a Gazdasági Minisztériumban az autópálya-program beindításához szükséges részletes szakmai és finanszírozási koncepció – írja a Napi Magyarország. | Tatabányán elkészül a megyei Közlekedési Felügyelet felújított vizsgálóbázisa. | 60 órás vasutassztrájk. → február 1. | Az év során több mint 97 milliárd forint jut a központi költségvetésből az országos közúthálózatra – közli a Napi Gazdaság. | Hatályba lép az 1999. évi LXXXIV. törvény a közúti közlekedési nyilvántartásáról. | Matricás rendszer lép életbe az M1-es autópálya Hegyeshalom és Budapest közötti szakaszán és az M3-ason. A kapukat ellenőrző pontokká alakítják át. | Megváltoznak a használt járművek behozatalával kapcsolatos jogszabályok. A négy- és hatéves életkori korlátozást feloldják. Nem vámkezelhető a műszaki feltételeknek nem megfelelő a gépjármű. | Megkezdi működését a Központi Közlekedési Felügyelet. |