A történeti kutatás egyik alapvető célja az események-folyamatok kezdetének, időtartamának pontos meghatározása. Ezt végzi a „kronológia” – időtan – mint a történettudomány egyik segédtudománya. Legyen szó emberi vagy természeti történelemről.
A „kronológia” ugyanakkor történetírói műfaj: a történések előadása szigorú időrendben. Ilyen értelemben a kronológiát a történelmi ábrázolás egyik műfajának tekintjük. A mi értelmezésünk szerint közli a történés pontos idejét, helyét és azt, hogy „akkor”, „ott” mi történt.
A Történelmi Tár segíteni szeretné a történések időbeli pontos meghatározásának újrabecsülését. Ezért is az Eseménytár közöl részben e-könyveket – tematikus kronológiai feldolgozásokat – és emellett kísérletet tesz a „vég nélküli” magyar történelmi kronológia létrehozására. (Kihasználva a digitális közlés és szerkesztés nyújtotta lehetőségeket.) Vég nélküli e kronológia, mert a szerkesztőség folyamatosan javítja-bővíti tényanyagát. Merthogy tisztában vagyunk azzal: mégoly biztosnak tűnő állításainkat is folyamatosan újra kell vizsgálnunk, okadatolását ki kell egészítenünk. Vég nélküli, mert az Időtár a magyar nemzet történelmének példáján megkísérli bemutatni: miként lehet a földi élet teljességét a történések időrendjével megragadni. Az Eseménytár szerkesztésében kiemelten számítunk kollégáink közreműködésére, javaslatokra, helyesbítésekre, kiegészítésekre.
A Magyar Történeti Kronológia támaszkodik hazai szakirodalom egészére. Összeállításának és szerkesztésének elveit a 2003-ban a História folyóiratban közzétett szerkesztői koncepció határozta meg. (Ezt alább közöljük.) A szerkesztői koncepcióban célul kitűzött, tematikájában „totális kronológiát” a rendszeres kiegészítések során, folyamatosan kívánjuk elérni.
A Magyar történeti kronológia összeállítója és szerkesztője Glatz Ferenc, olvasószerkesztője Burucs Kornélia, Pótó János. A szerkesztőbizottság: Csorba László, Gecsényi Lajos, Makk Ferenc, Molnár Antal, Pók Attila, Soós István, Szász Zoltán, Székely György, Tringli István, Zsoldos Attila. Szerzőit az adott fejezetek tartalomjegyzékénél közöljük.
 |  Hatályba lép a motoros légi járművek zajkibocsátásnak korlátozásáról szóló rendelet. | A MÁV Központi Rendelőintézet költségvetési szervet megszüntetik. Jogutódja a MÁV Kórház és Központi Rendelőintézet. | A közforgalmú vasúthálózat hossza 7873 km. A személyautók száma 2 255 500 db. | Megkezdi működését a Budapesti Önkormányzati Parkolási Kft. | A fővárosi közgyűlés elfogadja Budapest közlekedési rendszerének fejlesztési tervét. | Az Opel Hungary szentgotthárdi gyárában elkészül az utolsó, kínai megrendelésre gyártott Opel Vectra. Ezzel véget ér az autó-összeszerelés Szentgotthárdon. 1992 óta több mint 80 ezer személyautó készült a városban. Az összeszerelő üzem helyén sebességváltógyárat rendeznek be. | Ünnepélyesen elhelyezik a Magyar Vasúttörténeti Park alapkövét. | A 150 éves Lánchíd tiszteletére tudományos konferenciát rendeznek. A Budapesti Történeti Múzeumban kiállítás nyílik. | Átadják a 7-es főút 7,5 méterre szélesített 20 km-es zalai szakaszát. A beruházás értéke: 1,7 milliárd Ft. | Győrben átadják a vasút fölött átívelő iparparki közúti felüljárót. |